Ez a vidék az Antarktisz legnagyobb félszigete, amely északnyugaton nyúlik ki az Atlanti-óceán és Dél-Amerika irányába, magas hegyek uralják. A félsziget nyolcvan százalékán az andokbelivel azonos, a kréta-harmadkor korszakok határán képződött anyagokból áll, a hegyek valójában a dél-amerikai Andok folytatásai. Eddig úgy tűnt, hogy a globális felmelegedés hatásai elkerülik ezt a területet.
Figyelmeztetnek a Bristol Egyetem munkatársai
A brit Bristol Egyetem kutatói azonban másként vélekednek. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a hegyekben a gleccserek 2009 óta mintegy hétszázötven kilométeres szakaszon rekordtempóban olvadoznak. Felfedezésükről a Science magazinban is beszámoltak, s arra figyelmeztetnek, hogy a régió a gleccserek olvadása miatt ötvenötmilliárd liter vizet veszít el évente. Emiatt az Antarktisznál tapasztalt tengerszint emelkedés második fő okozójaként lépett elő a félsziget.
A tudósok a tanulmányukban azt állítják, hogy 2009 óta háromszáz köbkilométernyi jég olvad el, csordogált a tengerbe. A jelenséget a világűrből is megfigyelték. Az európai – a Földet kutató – műhold Cryo-Sat-2 2010 óta méri radarhullámok segítségével a jégpáncélt. Az elmúlt öt esztendő mérései szerint a félsziget legtöbb gleccsere évente négy métert veszít a vastagságából.
A melegedő tengervíz behatol a völgyekbe
Jelenleg úgy tűnik, hogy az olvadást a tengervíz okozza, amely a klímaváltozás következtében melegszik. A fő gond az, hogy az olvadó gleccserek következtében a tengervíz behatol a félsziget völgyeibe, s ott újabb jeges terültek olvadását idézi elő.
A tanulmány csupán egy az Antarktisz-szal kapcsolatos rossz hírek közül. Korábban Pasadena-ban a NASA Jet Propulsion Laboratory nevű intézetének kutatói jelentették be, hogy az úgynevezett Larsen-B jégpolc gyorsan gyengül, és valószínűleg az évtized végére eltűnik. A jégpolcok egy fajta kapuőrként szolgálnak, nélkülük a gleccserjég azonnal az óceánba folyna, és gyorsan elolvadna. A jégpolcok nélkül a globális tengerszint-emelkedés tempója bizonyosan megnő.
A helyzet nem csupán a félsziget szempontjából jelent számottevő fenyegetést. Kihathat a világtengerekre globálisan is. A Tasmán Egyetem kutatói szerint a legnagyobb gond az, hogyan folytatódik az olvadási folyamat például az Antarktisz nyugati felében. Mi történik, ha tenger egyre mélyebbre hatol az öblökbe, a völgyekbe.
Tragikusak lehetnek a következmények
A klímakutatók jelenleg úgy vélekednek 2100-ig a világtengerek szintje maximálisan egy méterrel emelkedik. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az Antarktisz instabillá válik, tovább olvad a rajta lévő jég, s ez a folyamat a világtengerek további három, négy méteres növekedéséhez vezethez az elkövetkező évszázadokban.
Ennek a következményei pedig tragikus következménnyel járhatnak a világ lakossága szempontjából is. A tengerparti városok közül számosat elöntene a tengervíz.
Az idei esztendő végén rendezik meg Párizsban a nemzetközi klímakonferenciát. A világ országai új megállapodást akarnak kötni arról, hogyan csökkenthetnék a káros gázok kibocsátását, amellyel megfékezhetnék a Föld felmelegedését. Talán még az Antarktisz kérdése is szóba kerülhet a tanácskozáson.
