Jól jár vele a gazdaság
A tőzsde vezetői szerint bővítené az intézményi és a lakossági befektetői kört a kibocsátói bázis erősítése állami tulajdonú cégekkel, nőne a belső finanszírozási potenciál, ami hozzájárulna a gazdasági növekedéshez, annak eredményeként pedig újabb cégek lépnének a tőkepiacra.
Az erős tőkepiac fontos a reálgazdaság növekedéséhez, ahol a piaci kapitalizáció (a tőzsdei cégek piaci értéke) nagyobb, ott az egy főre jutó GDP is magasabb. A tőzsdére lépés (IPO) egy európai tanulmány szerint jelentősen növeli az átlagos árbevételt és segíti a munkahelyteremtést is – fejtették ki az eseményen.
Függetlenséget biztosít
Szécsényi Bálint elmondta: egy erős tőkepiac belső és külső forrásokat jelent a hazai vállalatok számára, megtarthatják a pénzügyi függetlenségüket, eladósodás nélkül növekedhetnek. További előny, hogy a cégvezetés hazai kézben marad, magyarországi központú regionális vállalatok jöhetnek létre (mint például az OTP és a Richter). A tőzsdére bevezetett cégek átláthatóak, ellenőrizhetőek, így fehéredik a gazdaság. A vállalati profitokból pedig a magyar családok is részesülhetnek a megtakarításokon keresztül.
Fontos, hogy legyenek olyan részvények, amelyek felkeltik a befektetők érdeklődését. Ha jó sztorik vannak, az egyre növekvő hazai befektetői megtakarítás állomány arra fordítható, hogy beindítsa a gazdaságot. Az alacsony kamatkörnyezetben a befektetők a magasabb hozamok irányába mozdulhatnak, akár külföldre is mehetnek, ami a legrosszabb a helyi gazdaság szempontjából.
A tőkepiaci lehetőségek kihasználásához a hazai befektetői réteg erősítése, a részvénypiaci kínálat bővítése, a termékek likviditásának a növelése szükséges. Utóbbira példaként a Masterplastot említették, amely tőzsdei aukcióval szélesítette befektetői körét.
A kkv-k is jól járhatnak
Nagyon fontos a szabályozói környezet fejlesztése is, hogy még versenyképesebb legyen. A tőzsdei bevezetésekhez így direkt vagy indirekt támogatást lehetne adni, hogy minél több cég választhassa ezt, hiszen a kisebb cégeknek néhány tízmillió forint is sokat számít. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalatok piacra lépése is nagyon fontos volna ahhoz, hogy aktívabb, hatékonyabb tőkepiac jöjjön létre.
Katona Zsolt hozzátette: elengedhetetlennek tartják egy kkv piaci szegmens létrehozását a BÉT-en. A növekedési hitelprogramhoz (nhp) hasonlóan egy növekedési tőkepiaci programot is be lehetne vezetni uniós vagy költségvetési forrásokból, esetleg jegybanki támogatással. Ez lehetne vissza nem térítendő támogatás, tőkegarancia vagy például jegyzési garancia.
Mit jelent a brókerbotrány?
A tájékoztatón elmondták, hogy tavasszal a brókerbotrányok ellenére trendforduló következett be, mind a BUX értéke, mind a forgalom emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a külföldi alapoknak, amelyek rájöttek arra, hogy a lengyel és cseh papírokhoz képest a magyar blue chipek alulárazottak. Ezt segítette az orosz-ukrán válság enyhülése, a makrogazdasági mutatók javulása, továbbá az, hogy egyre inkább javultak a felminősítés kilátásai. A lakossági befektetők aránya is jelentősen emelkedett ebben az időszakban.
A Danubius kivásárlására számítani lehetett a BÉT vezetői szerint, a fő tulajdonos már hosszú ideje gyűjtögette a részvényeket. (A Danubius hétfőn jelentette be, hogy az egyesült királyságbeli CP Holdings Ltd. benyújtotta jóváhagyásra a Magyar Nemzeti Bankhoz a Danubius Hotels Nyrt. összes törzsrészvényére vonatkozó önkéntes nyilvános vételi ajánlatának dokumentumait.) A BÉT az idén két tőzsdei bevezetésre számít.
Megforgattuk a pénzt
A 25 éves évforduló kapcsán a tájékoztatón ismertettek néhány érdekes számot is. Így elhangzott, hogy a negyed évszázad alatt a 180 ezer milliárd forintnyi tőzsdei forgalomban a jelenlegi magyar GDP közel ötszöröse fordult meg, ez összesen 28,6 millió kötést eredményezett az azonnali és 8,5 milliót a származékos piacon. A rekord kötés – 218 milliárd forint – 2006. május 29-én volt a Mol részvényeiben, a BUX pedig 1998. szeptember 24-én nőtt a legnagyobb mértékben (14,6 százalék), és 1997. október 28-án csökkent a legnagyobb mértékben (-16,5 százalék).
