Pozitív hatásra számítanak
A tanulmány megállapítása szerint az állami beruházások növelése, a közkiadások szintjének emelése a német adósságfék (Schuldenbremse, törvényes kötelezettség a költségvetés kiegyensúlyozására) ellenére is pozitívan hatna a német gazdaságra.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ha a beruházások szintje változatlan maradna a következő években, akkor az átlagos éves GDP-növekedés 1,4 százalékos szintet érne el 2025-ig, míg ha Németország a többi OECD-tagállammal egyetemben az éves GDP 2,2 százaléka helyett annak 3,3 százalékát forgatná vissza a német gazdaságba, a GDP évente 1,6 százalékkal nőne, és így a német gazdaság 80 milliárd euróval többet állítana elő.
A hosszú távú hatást kell nézni
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az állami beruházások szintjét emelni kellene, és a német államot az OECD-tagállamokban látható – éves GDP 3,3 százalékát jelentő – állami beruházási szint elérésére kellene kötelezni, így növelve a közterületek, középületek finanszírozására fordított összeget.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tanulmány kiemeli, hogy bár a közkiadások növelése rövid távon negatívan hat a központi költségvetés egyenlegére, azonban hosszú távon az emelkedő gazdasági növekedés pozitívan befolyásolja az államháztartás alakulását. A tanulmány mindegyik modellje szerint az éves német GDP-hez viszonyított adósságráta 2025-re 70 százalékról 50 százalék alá csökken.
A német állam visszafogott beruházási tevékenysége miatt Németország gazdasági lehetőségein belül marad, és a következő generációk jólétét kockáztatja. Az államháztartási politikának nem szabad kizárólag az adósságszintre fókuszálnia, figyelembe kell venni a növekedési és jóléti potenciálok elősegítését is – tette hozzá Aart De Geus, a Bertelmsmann Alapítvány igazgatója.
