Fogalma sincs az embereknek
Az alapítvány munkatársai számára a legnagyobb meglepetést a válaszadók tájékozatlansága jelentette: az elmúlt években, hónapokban sorra látnak napvilágot az adócsalási botrányok. Ezek már nemcsak egy-egy vállalatot érintenek, hanem egyszerre akár cégek ezreinek adóelkerülési gyakorlatáról rántják le a leplet.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén, mindössze a megkérdezett 1000 fő tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Az adóparadicsomokat is csak a válaszadók 23 százaléka tudott említeni, a többségük a filmekből is ismert pálmafás szigetekkel azonosították őket (a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak).
Az adóelkerülés csak tisztességtelen lehet?
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy bár a felnőtt lakosság kétharmada valamennyire érdeklődik a közügyek, illetve a pénzügyi-gazdasági hírek iránt, mindkét kérdés esetén csak a 27 százalékuk nyilatkozta, hogy nagyon érdeklik ezek a témák. Arra is fény derült, hogy az érdeklődésre erősen hat a válaszadók iskolai végzettsége: minél magasabban iskolázott valaki, annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő a közélet és a pénzügyi-gazdasági hírek iránt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ami az adóelkerülés kérdését illeti, a megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége “csupán” legális jogi furfangokkal él. Mindazonáltal a válaszadók 55 százalék gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen.
A válaszadók nagyon nagy többsége (92%) egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kellene adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak (87%).
Összehangolt adózási jogszabály
A válaszadók 85 százaléka inkább egyet ért, hogy tudnunk kellene kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen. Szintén a válaszadók nagy többsége értett egyet azzal az állítással is, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat (91%).
A közvélemény a „politikusokat” érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a „multikat” és a „gazdasági háttérembereket” is. Előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások.
A számonkérés hiánya
A megkérdezettek elsődlegesen úgy vélik, hogy az adóelkerülőknek azért van lehetőségük az adóelkerülésre, mert azt „senki sem kéri számon rajtuk”. Érdekes, hogy a 45 százalékuk mégis megbüntetné azt az embert, aki segít feltárni egy nagy cég adóelkerülését, és eközben esetleg megsért valamilyen szabályt.
Elgondolkodtató továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (55%) szerint nem lenne jó itthon is bevezetni azt a például Norvégiában elfogadott gyakorlatot, hogy bárki megnézhesse bárkiről, hogy mennyi adót fizet.
Az adókedvezményekben nagy az egyetértés
Az adatok alapján a hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná valamilyen adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4 százalék adna adókedvezményt a kormány helyében. Utóbbi esetben azonban a válaszadók hajlanak a kompromisszumokra: a megkérdezettek háromnegyede inkább úgy gondolja, hogy az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyet teremt.
