Teljes kontrollt szerezne az állam a több mint 800 milliárd forintos bevételt termelő hazai útdíj rendszer felett. A minisztérium kiszorítaná a magánszektort, és 2025 végéig állami kézbe vonná a teljes informatikai és üzemeltetési rendszert.

Az útdíj rendszer informatika és üzemeltetési háttere állami irányítás alá kerülhet

2025 végéig teljesen állami kézbe kerülhet a magyar útdíjrendszer informatikai és üzemeltetési háttere. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium célja, hogy a magánszektor kiszorításával csökkenjenek az informatikai kiadások, és átláthatóbb rendszer jöjjön létre. A Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. (NÚSZ) felügyelete idén átvizsgálták – írja a Portfolió.

Az állami kontroll segítene a helyzet kezelésében

A NÚSZ éves szinten 800 milliárd forintot kezel, amelynek közel 80 százaléka a kamion és teherforgalom díjaiból és környezetterhelési díjakból áll. A személyautók által vásárolt autópálya matricák, útdíjak a bevétel ötödét adják. Magyarországon átmenő tranzitforgalom a jövőben erősödhet. 

A Portfolió cikkében utal a Telexben megjelent anyagra, amiben az olvasható, hogy az állami bevétel nem függhet külső szállítóktól, így a minisztérium fennhatósága alá érdemes bevonni az informatikai szolgáltatást. A lap forrásai szerint az állam átláthatóbb és olcsóbb rendszert alakítana ki, ahol mind a fejlesztés mind a jogok az állam tulajdonában maradnak. Az elmúlt időszakban ugyanis az informatikai költségek nehezebben ellenőrizhetők voltak és a technológia váltása nem volt sikeres.

Az évtized során több magánszereplő, mint az i-Cell vagy az Asura-csoport, komoly profitra tett szert. A vizsgálatok nyomán napvilágra került, hogy egyes cégek például a Kupon Portfolio Kft. szinte minimális létszámmal értek el milliárdos hasznot. A kormány célja most az, hogy a közpénzekből származó bevételek minél kisebb részét kelljen külső szolgáltatóknak jutalékként kifizetni.

Új technológia, romló hatékonyság

A rendszer technológiai váltása az Asura Toll Services Zrt. eszközcseréje révén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rendszámfelismerési arány romlott, miközben nőtt a számítási és tárolási igény. A pénzügyi átláthatóság is csökkent, hiszen a NÚSZ az elmúlt két évben már nem közvetlenül fizetett be a költségvetésbe, hanem saját költségeit levonva tette ezt meg.

Verseny vagy visszalépés?

A kamionokat kiszolgáló bevallási közreműködők, flottamenedzsment-cégek és más technológiai szereplők attól tartanak, hogy a totális államosítás fékezheti az innovációt, és hosszú távon rontja a szolgáltatások színvonalát. Ugyanakkor az állami cél világos. Minden fejlesztési és üzemeltetési jogot állami kézbe venni, az informatikát házon belülre hozni, és így megakadályozni a túlárazást és a piaci torzulásokat.

Az útdíjjal kapcsolatos lehetőségek és kérdőjelek

Az audit eredményeként olyan mértékű államosítás mellett döntöttek, amely 2025. december 31-ig teljesen állami kézbe vonná a kulcsfontosságú informatikai rendszereket és kiszorítaná a magáncégeket és közreműködőt. Ez nem zárja ki, hogy az állam megvásárolja az eddigi szolgáltatókat vagy saját fejlesztésbe kezdjen. A jövő még sok nyitott kérdést tartogat. Az biztos, hogy a 2025 végére tervezett új struktúra alapjaiban rajzolhatja újra a magyar útdíjszedés világát.

Címlapkép forrása: Shutterstock