Ellenőrzésekre van szükség
Denis Smajo elmondta: elvárják, hogy a kereskedelmi bíróság figyelembe vegye a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság határozatát, és ellenőrizze a deviza alapú hitelek jogszerűségét, azt, hogy a frankhitelesek megkaptak-e minden fontos információt a rendkívül kockázatos hitelek megkötése előtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Goran Aleksic parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új eljárásban a bíróságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió bíróságának ítélkezési gyakorlatát. Több európai bíróságon is kedvező ítéletet született a devizahitelesek számára. Kiemelte: szerinte a frank alapú devizahitelek azért is tisztességtelenek, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2000 és 2007 között figyelmeztetett, hogy a svájci frank kockázatos deviza, és az euróövezet létrejötte miatt fennáll annak a veszélye annak, hogy árfolyama erősödni fog az euróval és a kunával szemben is.
Az IMF még korábban figyelmeztetett
Az IMF 2005-ben figyelmeztette Ausztriát és az osztrák nemzeti bankot, hogy a svájci frank alapú hitele háromszor kockázatosabb a többi devizahitelnél, és az esetleg árfolyam növekedés hatására a nőhet a rossz hitelek aránya – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Mégis az osztrák bankok kezdték el Horvátországban nyújtani a svájci frank alapú hiteleket” – húzta alá. Aleksic úgy vélte: fél éven belül új ítélet születhet a bíróságon, és a frankhiteleseket – akik 120 ezren vannak – a remények szerint teljes mértékben kártalanítják.
Durva becslések szerint 10 és 20 milliárd kuna (413 és 826 milliárd forint) túlfizetésről van szó – mondta, majd hozzáfűzte, hogy Horvátországban a pénzintézetek 300 százalékkal többet keresnek az ilyen hiteleken, mint például Németországban. Nicole Kwiatkowski ügyvéd úgy fogalmazott: amennyiben bebizonyosodik, hogy tisztességtelen deviza alapú hitelekről volt szó és az adósokat nem figyelmeztették a kockázatokra, akkor frank alapú devizahitelek semmisnek tekinthetők.
A bankok elvárása
A horvát bankok egyesülete (HUB) ugyanakkor közleményében azt írta: arra számítanak, hogy a kereskedelmi bíróság az új eljárásban megerősíti korábbi másodfokú ítéletét, hogy a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható. A horvát legfelsőbb bíróságnak azért kellett újra tárgyalnia a frankhitelesek ügyét, mert megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a legfeslőbb bíróság kettős mércét alkalmazott, mikor helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat emelt a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvette a hitelt.
