Az ÁSZ honlapjára kikerült összefoglalóban rávilágítanak: az uniós támogatások költségvetési megelőlegezése és azok tényleges megtérülése között gyakran egy évnél hosszabb idő telik el. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezer milliárd forint EU-s támogatás érkezik Magyarországra, ami a kapcsolódó hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintot tesz ki – emlékeztetett a számvevőszék. A legnagyobb mértékű, 1344,6 milliárd forintos megelőlegezés 2017-re jutott – tették hozzá, megjegyezve azt is, hogy az EU-s bevételek minden évben a tervezett szint alatt teljesültek.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőlegezéshez kapcsolódó kiadások az államadósság-mutató értékét nem növelik, szemben a pénzforgalmi hiánnyal. A költségvetés tervezésekor a megelőlegezendő uniós bevételek összegét nem lehet számszerűsíteni, az elmaradó összegeket csak becsülni lehet. A kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatokat – tették hozzá. Az ÁSZ elemzésében arra is kitért, hogy az EU „rugalmasabb és világosabb, rövidebb és kevésbé bürokratikus” szabályokat tervez, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz jutni a következő periódusban, 2021-2027. között.

Mindez az ÁSZ szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat. Az elemzésben a számvevőszék rámutatott: az uniós bevételek éveken keresztül történő megelőlegezése egyfajta kényszerű tartalékképzést is jelentett. Az Európai Bizottságnak a következő két-három évben több ezer milliárd forintot kell megtérítenie ezzel csökkentve a magyar államadósságot – jegyezték meg utalva arra, hogy a folyamatban lévő fejlesztések szabályos megvalósítása, valamint körültekintő elszámolása esetére igaz ez.