A legkülönbözőbb fémféleségek termelői és kereskedői köreiben az utóbbi időszakban elterjed egy kifejezés, az úgynevezett sötét, vagy feketefém. Azokat fémeket hívják így a szakemberek, amelyek megvásárlásuk után nem a hivatalos, tároló helyeken, vagy a termelőknél, hanem ismeretlen árnyékraktárakban kötnek ki.
A spekulánsok számára vonzó a fém
Az átlagember ilyenkor megrántja a vállát, s azt kérdezi árnyékraktár, mit jelent ez, érdekes ez? A bennfentesek azonban tudják: nagyon is fontos dologról van szó.
Válságos esztendőkben mondják sokan: fektesd a pénzed aranyba, vagy nemesfémekbe! Bármilyen furcsa, a spekulánsok számára, az alumínium, a réz, nikkel vagy cink legalább ilyen vonzerővel bír. Ezeknek és más hasonló fontos fémeknek a világpiacán nagybefektetők spekulálnak, s az ő aktivitásuk jelentősen befolyásolja az árakat.
Itt jönnek a képbe az árnyékraktárak. A tőzsdén megvásárolt fémek számottevő része ugyanis ezekben – a felhasználók számára is ismeretlen – depókban tűnik el. Nem jut el a termelőkhöz, a felhasználókhoz. A világ lekülönbözőbb helyein Malajziában, Thaiföldön, vagy éppen az európai Hollandiában kialakított raktárakban ,,lapul” a fém, arra várva, mikor kerülhet váratlanul piacra.
Nem egyezik a tulajdonosok és a felhasználók az érdekei
Szakemberek szerint bankok, hedge fundok, fémkereskedők és más piaci résztvevők tüntetik el millió tonnaszámra a fontos fémeket a világ számos tájára ,,leosztott” titkos raktárrendszerben – állítja a Wall Street Journal. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy e fémek tulajdonosainak az érdeke messze nem egyezik a végső termékeket előállító gyártókéval.
A piacon ugyanis az alapanyagok hiánya árfelhajtó tényező lehet. Az árnyékraktárakban kikötő, piacra nem kerülő fémek ezt a hatást erősíthetik fel. Másfelől, ha nagy mennyiségben dobják őket piacra, adott esetben a bányák árait nyomhatják a mélybe, ami megint csak tetemes profitot hozhat a a fémek világpiacán spekulálóknak.
Benne lehetnek az üzemeltetők is a dologban
A világ egyik legnagyobb alumínium felhasználója, a Novelis elnökhelyettes szerint a bejelentés nélküli fémek birtoklása reális veszély a felhasználók és a termelők számára. Nemcsak a Novelis, hanem más termelők is a fémárak jelentős hullámázásától, kiszámíthatatlanságától tartanak. És erre meg is van a jó okuk.
Alaphelyzetben legnagyobb részt a Londoni Fémtőzsdén cserélnek gazdát a világszerte keresett fémek. Az itt forgó fémeket a LME (Londoni Fémtőzsde) által jóváhagyott 778 hivatalos raktárban tárolják. Jelenleg több mint ötmillió tonna alumínium állomásozik például itt. Ezeket a depókat öt nagyvállalat üzemelteti. A Wall Street Journal bennfentes szakértők bizalmas információira hivatkozva állítja: feltehetően éppen ezek közé az üzemeltetők közé tartoznak azok, akik világszerte árnyékraktárakat tartanak fenn.
Szabályozást ígér a Londoni Fémtőzsde
A szakemberek szerint az a legnagyobb baj, hogy mind a mai napig hiányzik szabályozás, ami gátat vethetne a fémek árnyékraktározásának. A kérdés megoldását a Londoni Értéktőzsde szakemberi a közelmúltban felvetették. Figyelmeztettek a fontos fémek árnyékraktározásának veszélyeire, hangoztatták a börze felelősségét a korrekt, ellenőrizhető fémkereskedelem biztosításában. Egyben ígérték, szakértői viták után javaslatot tesznek a helyzet szabályozására.
