Rendhagyó módon a rovatban a belföldi aranykereskedelem egyes kérdéseire is kitérünk.
Aranykérdések:
Aki válaszol: Teleszky János, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság igazgatója
Ha Magyarországon egy ékszerész alapanyagot vásárol, akkor 27% áfa terheli az alapanyagot, de ha befektetési aranyként szerzi be azt, akkor az áfa mentes. Mivel az arany megjelenési formája ugyanaz, a végeredményt, az ékszert, tekintve eldönthetetlen, hogy milyen beszerzési forrásból készült. Ez a becsületes ékszerésznek ez versenyhátrányt jelent. Mit tud ez ellen tenni a hivatal?
Tulajdonképpen a lényeg valóban így néz ki, azonban pontosításra szorul, mert befektetési aranyat legálisan ékszer készítésére nem lehet használni, csak akkor, ha megfizetnék utána a 27% adót. A befektetési arany áfa mentessége csak addig marad meg, amíg a befektetési arany formáját megőrzi. Ha ez megváltozik, akkor a pillanatnyi tulajdonosnak az átalakítással egyidejűleg az áfát be kellene fizetni. Ha ezt nem megteszi, akkor ez önmagában egy nem jogkövető magatartás. Elvileg nyilvántartást kellene vezetnie az arany készletéről a magánszemélynek is amit a NAV ellenőrizhet is aminek a gyakorisága a NAV kompetenciája. Aki ezt a kiskaput kihasználja az törvénytelenséget, adócsalást, jogszabálysértést követ el.
Az Unióban az áruk szabadon áramolhatnak. Van e értelme a nemesfém hitelesítésnek, mikor egyes Uniós országban van hitelesítés, egyes tagországokban pedig nincs. Ha például Ausztriában készítik el az ékszert, csak egyszerűen beütik a gyártójelet és, forgalomba lehet hozni, nem kell hitelesíttetni. Míg Magyarországon a hitelesítést el kell végezni és ennek költsége van, amit a kereskedőnek be kell építeni a termék árába, tehát hátrányba kerülhet egy osztrák ötvössel szemben.
Én azt gondolom, ez nem olyan jelentőségű kérdés, mint ahogy elsőre látszik, mert a vizsgálat és a tanúsítás költsége az ékszer árához képest elenyésző, szinte nem is érzékelhető. Százalékosan a fél százalékot sem éri el. Gondoljon bele, egy gramm 14K aranynak a fazonára 12.000 FT körül van és 1 gramm aranynak a vizsgálati díja nem éri el a 60 Ft-ot és a jel beütésével összesen 70 Ft-ot kell fizetni grammonként. Tehát összevetve a fazonár grammonkénti ára és a a vizsgálat és beütés költsége között óriási a különbség, azaz a költség elhanyagolható. Ahhoz képest, hogy a fogyasztó állami garanciát kap az eladótól a hitelesített termék esetében, hogy az a nemesfém tartalom biztosan benne van a termékben. Ez a költség egyáltalán nem magas, mert átlátható piaci viszonyokat teremt, a fekete gazdaságot képes visszaszorítani.
Valóban úgy van, hogy az Európai Unió nincs elfogadott direktíva a nemesfém kereskedést illetően, ezért minden ország saját nemzeti hatáskörben tudja ezt szabályozni. 14 országban kötelező, 10- ben opcionális. Azonban az előadáson is szó volt arról, hogy azokban az Uniós országokban ahol egyébként hasonló módon sőt egyenértékű módon tanúsítanak és vizsgálnak, azoknak az országoknak a fém érméi egy hasonlóan tanúsító országokban minden további nélkül forgalomképes. Az azonban nem lenne szerencsés, ha minden olyan termék, amelyet legálisan forgalomba hoztak az automatikusan minden tagállamban forgalomképes lenne mert ez azt jelentené, hogy a tagországoknak a legalacsonyabb fogyasztóvédelmi szintet megvalósító országnak a szintjére kellene a rendelkezéseit lehozni. A legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet független harmadik fél által tanúsított fémjelzési eljárás biztosítja ahol a forgalomba hozatal előtt a NEHITI gyakorlatilag minden egyes terméket bevizsgál. A másik pedig egy gyártói tanúsítás ennél egy alacsonyabb szintű fogyasztóvédelem, ahol az érintett fél saját maga tanúsít és adott esetben csak utóellenőrzéssel lehet csak kiszűrni a piacról a nem megfelelő termékeket. Az Európai Uniós országoknak különböző fogyasztási, gyártási kultúrája igencsak eltérő. Van, ahol minden további nélkül megengedhető az, hogy magas erkölcsi morál és szakmaiság mellett a gyártói tanúsítás működjön. De azért vannak olyan országok, ahol nem jellemző ez a magas szintű tudatosság és emiatt komoly biztonságot nyújt, ha az állam megtartja szerepét a tanúsításban.
A Nehiti folyamatosan felügyeli a magyar aranypiacot, sok olyan cég van, amely hirdeti, hogy értékesít aranyat, de sok esetben csak bizonyos időpontokban rendelkezik ténylegesen arannyal, azaz általában nem is birtokolja azt, mert alkalmanként szerez be tételeket. Szállítást csak akkor szervez, ha esetleg több rendeléshez jut, mivel összevárnak rendelési tételeket. De arra is volt precedens, hogy egyáltalán nem teljesítette a vevővel szembeni kötelezettségét, becsapta, pedig az ügyfél kaucióját előre elkérte. A vevők szemszögéből ez az azonnali nem teljesítés kockázatot jelent. Ezt a piaci kockázatot a Nehiti hogyan kezeli, akar e esetleg egy kötelező biztonsági tartalék tárolást előírni a kereskedőknek?
Ilyen jogszabályi kötelezettség nincsen. Ha az aranykereskedő a szállítást nem teljesíti, az olyan, mintha bármilyen más polgári szerződést nem teljesítene. Az egy teljesen más kategória, az ügyfélnek kártérítési eljárást lehet kezdeményezni, a bíróságon keresheti az igazát. Ebben a Nehitinek nincs szerepe. Természetesen, ha bejelentés érkezik, gyanúsnak tűnik a piaci szereplő, akkor a NAV felé, mint illetékes hatóság felé természetesen feljelentéssel élünk, mi nem tudunk ilyen ügyekben közvetlenül vizsgálódni. Ha egy piaci szereplő szerződést nem teljesít, az egy normál polgári jogi aktus. Ami minden esetben a polgári jog szabályai szerint rendeződik.
Ha egy hazai ékszerész egy Európai Uniós országban pl. Olaszországban ékszert vagy ékszer alapanyagot vásárol, azt áfa mentesen beszerezheti. Ha ezt az árut hazahozza, amit egyébként vámellenőrzés nélkül autóval simán megtehet, akkor bevallást kellene tennie az import termékről. Ha ezt nem teszi meg, mert miért tenné, mert anonim módon vásárolt, akkor a hazai piacon eleve 27%-os árelőnnyel tud a piacon megjelenni a becsületes kereskedők, ötvösök, ékszerkészítők között. Ez jelentősen visszavetheti a magyar ékszergyártást. Mi erről a véleménye?
Elméletileg ez a probléma létezhet, ennek a kezelése szintén nem a Nehitinél jelentkezik, konkrét ügyeket nem ismerek, én azt mondhatom, hogy azokat a piaci szereplőket, akik tisztességtelen eszközökkel játszanak, azért a szakma ha nem is veti ki magából, de feldobja és akkor valamilyen módon azért ez napfényre kerül. Valóban így van, az EU tagországain belül egy egységes belső piac van. Itt nincs vámeljárás és az áfa fizetésnek is különös szabályai vannak, hogy Magyarországon keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az Olaszországban történt vásárlás esetén, nem pedig a vásárlás helyén. A piac tisztulása hozhat ezekre megoldást, mert ügyeskedő emberek mindig lesznek.
A Nehiti szerint a válság előtt hány ékszerbolt működött és hány most?
Minimális a csökkenés, 2-3.000 regisztrált ékszer, ötvös vállalkozás volt, ami jellemzően 3-4.000 telephelyet jelent.Ha tönkremegy egy vállalkozás rögtön nyílik egy másik. Ma már marginális a magyar ékszergyártás, 90%-ban import termékek vannak.
Minden kedves olvasónknak Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok:
Szathmáry Szabó László
