May pénteken véget ért, elsősorban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra összpontosító hivatalos kínai látogatása után adott interjút a BBC rádiónak.
Nem lehet kizáró ok?
A brit kormányfő megerősítette: London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további „súrlódásmenetes” kereskedelmet az unióban maradó országokkal.
A brit miniszterelnök szerint azonban e szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.
Theresa May szerint „a kettő nem egymás alternatívája”, Nagy-Britanniának nem kell választania, hogy melyiket akarja.
Nagy-Britanniának egyetlen választása van: az, hogy visszaszerezze az ellenőrzést pénze, határai és törvényei felett – tette hozzá.
Mi lesz ebből?
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket – köztük a szabad munkaerőmozgás engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs szerveződéshez kötődnek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A brit kormány ugyanakkor olyan átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, amely a hivatalos londoni célkitűzés szerint lehetővé teszi a brit üzleti szektor további jelenlétét az EU belső piacán.
Nem válogathatnak
Emmanuel Macron francia elnök azonban a minap arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy „nem szemezgethet” az EU-val folytatandó együttműködés – különösen a belső piaci hozzáférés – előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül, mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.
Macron január végi londoni látogatásán, szintén a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
Szankció lehet a terv vége
A Financial Times pénteki beszámolója szerint az Európai Unió szankciókra is kész Nagy-Britanniával szemben annak megakadályozására, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London például egyoldalú adócsökkentésekkel vagy a szabályozások lazításával jusson gazdasági előnyökhöz az unió kárára.
A londoni gazdasági napilap által látott uniós irányelv szerint a brit gazdaság „túl nagy és túl közel van” ahhoz, semhogy az EU „normális kereskedelmi partnerként” kezelhesse a kilépés után.
Brüsszel ezért olyan új intézkedési eszköztár összeállítására törekszik, amellyel a Brexit után is korlátokat szabhat Nagy-Britannia számára az adózás, az állami támogatás, a környezetvédelmi előírások és a munkavállalói jogok területén.
