A Kereskedelmi Világszervezet, a WTO (World Trade Organization) elmarasztalta Kínát a ritkaföldfém-export korlátozásáért, igazat adva az EU, az Egyesült Államok és Japán által előterjesztett panasznak, miszerint ezzel a gyakorlattal versenyelőnybe hozta saját vállalatait, és mesterségesen megemelte a világpiaci árakat.
Nélkülözhetetlenek a modern eszközökben és technológiákban
A ritkaföldfémek mára nélkülözhetetlenekké váltak a modern élet korszerű technológiáiban. Nem használhatnánk nélkülük a többi között a laptopjainkat, az okostelefonjainkat. Alkalmazásukkal működnek a lapos televízióink képernyői, GPS készülékeink, feltölthető akkumulátoraink, filmfelvevőink, szükségesek a miniatürizáláshoz, a mágneses lemezekhez.
Ritkaföldfémek
Amikor ritkaföldfémekről beszélünk, a periódusos rendszer tizenhét elemére gondolunk. Ebből tizenöt lantanoid elem, ezek: a lantán, a cérium, a prazeodímium, a neodímium, a prométium, a szamárium, az európium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az erbium, a túlium, az itterbium és a lutécium.
A ritkaföldfémek közé sorolják még a szkandiumot és az ittiriumot is. Ezeknek a fémeknek sok hasonló tulajdonságuk van, gyakran együtt találhatók meg a földben, rendszerint két csoportba sorolják őket, úgy mint könnyű és nehéz ritkaföldfémek.
Egyre nagyobb a szerepük a villanyautók szerkezetében, a megújuló energetika rendszerek technológiájában, a kommunikációs, műholdas rendszerekben. Az egészségügyben használatos legtöbb modern eszköz tartalmaz ilyen nehézfémeket, például az MRT, a röntgen és lézeres készülékek, vagy a sugártechnológiára épülő eszközök.
És, ami talán még ezeknél is fontosabb, a mai haditechnika nem működne a ritkaföldfémek alkalmazása nélkül. Ezeket a nehézfémeket építik be a többi között a lézeres hadieszközökbe, a radarokba, a rakétaelhárító rendszerekbe, a műholdas és egyéb légitechnikákba. A fémeket különös keménységük miatt használják az űrhajózásban is.
A kereslet a ritkaföldfémekre esztendők óta növekszik. A globális termelés évente 133.600 tonnát tesz ki. Már 2010-ben is ennél 2.600 tonnával több volt a kereslet, de ezt pótolni lehetett a föld feletti készletekből. A prognózisok szerint 2015-re évi 210.000 tonnára növekszik a kereslet a világon.
Elegendő a készlet, csak rossz az eloszlása
Milyen készletekkel rendelkeznek a Föld országai? Erre a kérdésre csak becslésekkel válaszolnak a szakemberek, aminek legalább két fontos oka van. Az egyik a ritkaföldfémeket tartalmazó ércek minősége, a másik pedig a rendelkezésre álló adatok hiánya. Mindazonáltal a szakemberek a készletek nagyságát száztizennégy millió tonnára teszik. Ezek csaknem fele (egyes számítások szerint csak harminc százaléka) Kínában, 17 százaléka a Független Államok Közösségében, 12 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban, 3 százaléka Ausztráliában és egy százaléka Indiában található. A maradék 19 százalékon tizennyolc állam osztozik.
A becslések azt mutatják, hogy a világnak jó ideig nincsen mitől félnie, elegendő tartalék áll a rendelkezésére a ritkaföldfémekből. A kérdés azonban mégis csak az, ha ilyen gazdagok a tartalékok, akkor mi az oka a nemzetközi fenyegetésekbe torkolló politikai vitáknak?
A hegemónia politikai nyomásgyakorlási eszköz
A válasz valójában ott található egy korábbi nemzetközi konfliktusban. 2010 szeptemberében Kína felfüggesztette ritkaföldfém exportját Japánba. Ennek az volt az oka, hogy Tokióban fogva tartották az egyik kínai halászhajó kapitányát. A kínai kivitel korlátozását igazából sohasem erősítették meg. A japán importálók csak azt vették észre, hogy egyre-másra nem érkeznek meg, majd végül el is maradnak a szállítmányok. Csupán néhány napig tartott ez az incidens, de jól mutatta, milyen politikai nyomásgyakorlási eszközzé válhat a ritkaföldfém termelés hegemóniája a kínai politika eszköztárában.
Az Európai Unió, az USA és Japán panaszát ezért is karolta fel a WTO. Kinyilvánította a véleményét: minden felszínre hozott nyersanyagkincs, ha az adott országban kereskedelmi forgalomba kerül, a WTO rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik. Ezzel nem ismerte el a kínai állam által bevezetett kitermelési és export kvótákat.
Kína persze már régóta más megoldást is talált. Külföldi bányavállalatoknak koncessziót ad a ritkaföldfémek kitermelésére. A feltétel, hogy betartsák a kötelező környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményeket.
A probléma a döntés után is változatlanul fennáll
A problematika azonban a WTO döntése után változatlanul fennáll. Korlátozható-e ténylegesen a kínaiak egyeduralma a ritkaföldfémek piacán? A szakemberek szerint egy ideig bizonyosan nem. A világ vezető országai ugyanis nem voltak kellően előrelátóak. Erre jó példa az Amerikai Egyesült Államok, amely korábban ellátta magát, s nem kellett külföldről importálni e fontos terméket. Ma már a szükségletét, mondhatni száz százalékban importból elégíti ki. Lehetne új bányákat nyitni, ezek a beruházások azonban rendkívül költségesek, ráadásul a szakértők számításai szerint legalább egy évtizedre lenne szükség, hogy termelni kezdjenek.
Akadnak azonban más szakértők, akik másként gondolkoznak. Ők azt mondják, hogy addig is, ameddig kiegyensúlyozottabbá válik a világon a ritkaföldfémek kitermelése és a piaca, lehetne tenni. Ilyen lehetőség például az újrahasznosítás. Eddig a cégek nem foglalkoztak azzal, hogy a különböző termékekben lévő ritkaföldfémeket visszanyerjék. Ez részben érthető volt, hiszen a kis a termékekben rejlő kis mennyiséghez képest, sokba kerülne a ráfordítás. Ám a korszerűbb újrahasznosítási technológiák kikísérletezése valószínűleg rövidebb időt venne igénybe, mint a bányák megnyitása, a termelés, a szállítás, a piac megszervezése.
Ezek a szakemberek állítják azt is, hogy egyéb, környezetbarát technológiák fejlesztésére is szükség lenne. Olyanokra, amelyekkel fokozatosan kiválthatók lennének a berendezésekbe beépített ritkaföldfémek. Ez lenne az igazán hosszú távú megoldás.
Tőzsdén kereskednek a globális index-szel
A ritkaföldfémek a világ több tőzsdéjén is szerepelnek. 2010-ben indult a frankfurti börzén a ritkaföldfémek globális indexének a kereskedelme. Az indexben azok a vállalatok szerepelnek a világ minden tájáról, amelyek forgalmának legalább 30 százalékát teszi ki a ritkaföldfémek kitermelése, illetve feldolgozása.
Szervezett ritkaföldfém-piac indult Kínában, amely a kereskedelem fellendülésén túl a korábbinál igazságosabb, piac vezérelte árképzést is eredményezhet az iparban. A platformon valós idejű online kereskedés, tőzsdei adásvétel és árakat illető ajánlattétel szerepel a választható opciók közt. A kereskedést az ország legnagyobb ritkaföldfém-gyártója, a Paotou Acél és Ritkaföldfém Hi-Tech nevű vállalat és tizenegy másik cég kezdeményezte három évvel ezelőtt, a tőzsdét működtető cég 120 millió jüanos (4,3 milliárd forint) tőkével kezdte meg a tevékenységét.
