A citybeli intézmény látogatói a legrégebbi, a Ming-dinasztia korából származó kínai papírpénzeket, valamint a Bank of England (BoE) archívumából származó régi bankjegyeket is láthatnak, és megtekinthetnek egy filmet a kibocsátásra váró új ötfontos készítéséről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A legnagyobb érdeklődésre azonban a Bernhard-művelettel kapcsolatos tárgyak tarthatnak számot. A második világháború idején a nácik hamis pénzzel akarták elárasztani Angliát, hogy romba döntsék a gazdaságot.
Koncentrációs táborokban raboskodó foglyokat is bevontak a műveletbe – az ő történetükből készült a Pénzhamisítók című Oscar-díjas film -, és arra készültek, hogy a Luftwaffe szórja majd szét a hamisítványokat a szigetország felett. Végül a tervet lefújták, a hamisítványok túlnyomó részét pedig egy tóba dobták Ausztriában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A brit jegybank azonban olyan komolyan vette a veszélyt, hogy az ötfontosnál nagyobb papírpénzeket évekre kivonta a forgalomból, az ötös bankót pedig újratervezte – emlékeztetett Jennifer Adam kurátor, aki gazdasági hadviselésnek nevezte a náci akciót. A galériában a csaknem tökéletes hamisítványok közül is látható lesz néhány.
„Igen jó másolatok voltak ezek, sok szakértőt dolgoztattak rajta a börtönökben és a koncentrációs táborokban” – tette hozzá.
A pénzhamisításról általában véve elmondta: „Az első érméket nagyon röviddel az után hamisítani kezdték, hogy feltalálták őket. A Bank of England sem tudta ezt megakadályozni, néhány nappal az intézmény 1694-es alapítása után az igazgatók már találtak hamisítókat. Örök versenyfutás van a bank és a hamisítók között, amelyben az előbbi próbálja megnehezíteni a pénzhamisítást. Próbáljuk olyan biztonságossá tenni a bankjegyeket, amennyire csak lehet”.
