A Leitz most megjelent legújabb tanulmánya szerint ma már minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan erősödik, azaz a „mobil munkavállaló” kialakulásának lehetünk szemtanúi.
A munka mindig velünk lesz
Az időzónákon átnyúló cégek és projektek miatt egyre jellemzőbbé válnak a munkaidőn kívüli konferenciahívások, és ma már az is elterjedt, hogy szabadság alatt is dolgozunk. A mobiltelefónia előtti korban (úgy 25 évvel ezelőtt) egy otthonról dolgozó irodai alkalmazott akár egy teljes napon át elérhetetlen volt, és ez mégsem okozott problémát a napi munkában. A szabadság pedig 1-2 héten át tartott, a munka világától teljesen elzárva.
Ma azonban egészen más a helyzet: internet vagy mobiltelefon nélkül már el sem tudjuk képzelni a napunkat, ez pedig azt jelenti, hogy a munka heti hét napon, napi 24 órán át karnyújtásnyira van tőlünk. A munkakultúra átalakulásának, az informatika és a mobiltechnológia fejlődésének, a hordozható, egymással összekapcsolható eszközök megjelenésének, valamint a Wi-Fi terjedésének köszönhetően munkavégzésünk egyre inkább függetlenedik az irodától.
Hol dolgozunk ma?
A Leitz felmérése szerint a munkavállalók munkaidejük jelentős részét még mindig a központi irodában töltik, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkavégzés decentralizálódik, és a cégeknél a „bárhonnan, bármikor dolgozni” szemlélet kerül előtérbe. A kutatásban résztvevők 53 százaléka azt nyilatkozta, hogy munka közben leginkább az íróasztalához kötődik („pillérek”), 27 százalékuk sokat mozog az iroda közvetlen közelében („vándorok”), 11 százalékuk rendszeres utakat tesz az irodán kívül („felfedezők”), 8 százalékuk pedig csak nagyon ritkán tartózkodik az irodában („úttörők”).
A munka világában ezek az arányok gazdasági szektoronként változnak és az adott szektoron belül munkafunkciók szerint is különböznek, de makroszinten már azt láthatjuk, hogy a munkaerő közel fele már „nomád” vagy „félnomád” jellegű (helyváltoztató) munkavégzést folytat. Ez a trend pedig magával hozza az irodapiac átalakulását is.
Az iroda ma már más, mint tegnap
Az elmúlt időszakban egyre inkább csökkent a hagyományos irodák kihasználtsága. Sok tanulmány szerint egy átlagos irodában az íróasztal ma már csak a munkaidő 50%-ában foglalt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Valószínűleg ennek a trendnek is köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan csökkent az egy munkavállalóra eső irodatér. Hamar elterjedtek a nyitott irodák, a fülkés elrendezésű, elkülönített, ún. „személyes iroda- boxok”, amelyek a jelenlegi felmérések szerint éppen azt a célt nem tudják beteljesíteni, amire hivatottak lennének, azaz a hatékonyság növelését. Ezzel szemben számos felmérés szerint közvetlenül összefüggésbe hozhatók a nagyobb stresszel és a magas vérnyomással.
…de akkor milyen a jó munkahely?
A modern irodatervezők is érzékelik a hagyományos iroda hiányosságait, így a belső terek kialakításakor a funkcionalitást ma már egyre inkább felváltja a moduláris gondolkodásmód. Egyre több cég szeretné úgy használni irodáját, hogy az minél inkább megfeleljen saját brandjének, identitásának. Az irodák multifunkciós helyekké válnak, terjed a zónarendszer használata olyan közösségi terekkel, ahol a különböző térrészletek elrendezése, felszerelése, hangulata és karaktere különféle céloknak (étkezés, játék, testedzés) felel meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezzel párhuzamosan az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma is növekszik, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek adott esetben már sokkal hatékonyabb munkavégzési lehetőségeket kínálnak, mint a hagyományos irodák.
A jövő: dolgozni saját feltételek szerint
A jövő legtehetségesebb munkavállalói – akik feltehetőleg a legkeresettebbek is lesznek – saját feltételeik szerint akarnak majd dolgozni, és elsősorban olyan munkalehetőségeket keresnek, melyek figyelembe veszik az életstílusukat. Ez pedig magában foglalja a magasabb fokú rugalmasságot a munkaidő-beosztásban, a növekvő mértékű távmunkát, valamint a korlátlan szabadidő és munkaszünet lehetőségét.
Számukra a munkahely által felkínált előnyök – az egészségügytől kezdve addig, hogy hol és milyen formában dolgozhatnak – legalább olyan fontosak lesznek, mint maga a jövedelem.
Ennek megfelelően a jövőben csak azok a cégek maradhatnak élen az Y- és a Z-generáció legtehetségesebb munkavállalóiért folytatott versenyben, akik minél előbb megteremtik a fenti feltételeket, és lehetővé teszik az irodán kívüli munkavégzést. Ezekhez a trendekhez pedig az irodaszer márkáknak is alkalmazkodniuk kell. Közülük azok őrizhetik meg pozíciójukat, amelyek már ma a jövő munkavégzési szokásaihoz alkalmazkodó termékeket fejlesztenek.
