„Rendszeres kapcsolatban vagyunk azokkal a közel-keleti és európai országokkal, amelyekre nagy nyomás nehezedik a megemelkedett menekülthullám miatt” – tudatta Peter Boogaard elektronikus levélben tett nyilatkozatában megjegyezve, hogy az USA eddig 4 milliárd dollár humanitárius segélyt és segítséget nyújtott a szíriai válság kezdete, 2011 óta, és, hogy Washington a szíriaiaklegbőkezűbb adományozója.
A Reuters brit hírügynökség jelentése ennél többet nem közölt a levélről, amely – a hírügynökség szűkszavúsága alapján – feltehetően mindössze ekkora terjedelmű volt. A szíriai polgárháború 2011-ben történt kitörése óta az Egyesült Államokban 1500 szíriai menekültet telepítettek le, legtöbbjüket ebben az évben. Az amerikai külügyminisztérium októberig további 300 személy érkezésére számít.
A németeknek több feladatuk van
Ezek a számok eltörpülnek az európai migrációs válság mellett, amely miatt egyedül Németország idén 800 ezer menedékkérő befogadására készül. Szíriát az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 4 millióan hagyták el a polgárháború kezdete óta.
Barack Obama elvileg kongresszusi jóváhagyás nélkül is elrendelhetné, hogy Amerika több szíriai menekültet fogadjon, ám az elnök nem akar kockáztatni egy olyan időszakban, amikor meg kell akadályoznia, hogy a törvényhozás elbuktassa az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást.
Volt már keserű tapasztalat
Egy korábbi hasonló kísérlet komoly ellenállásba ütközött: májusban 14 demokrata szenátor sürgette, hogy az Obama-kormány 65 ezer szíriait telepítsen be az Egyesült Államokba. Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azonban júniusban – az iszlamista terroristáknak az arab országban való példátlan koncentrációjára és a biztonsági átvilágítás tökéletlenségére hivatkozva – levélben tiltakozott a még az idén betelepítendő csaknem kétezer szíriai befogadása ellen is.
A britek is új vállalást tettek
A brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból – jelentette be hétfőn a londoni alsóházban a brit miniszterelnök.
Az áttelepítésre jogosultakat az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala válogatja ki. Eddig 16 ezer 300 ilyen személyt terjesztett fel az Egyesült Államoknak. Őket amerikai konzuli és biztonsági szervek tisztségviselői szűrik meg, mielőtt megengednék nekik, hogy az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre szálljanak. Az Egyesült Államok a közel-keleti országokba menekült szíriai menedékkérők ügyét mérlegeli – ezekbe mentek a legtöbben közülük -, európai országokban nem végez ilyen tevékenységet.
A pápa is lobbizik majd
Kevin Appleby, az amerikai katolikus konferencia migrációpolitikai igazgatója szerint a szeptember végén az Egyesült Államokba látogató Ferenc pápa várhatóan sürgetni fogja, hogy Amerika váltsa valóra az általa a menedéknyújtó országként képviselt eszméit. Az amerikai katolikus klérus régóta sürgeti, hogy több, akár 100 ezer szíriai menekültet fogadjanak be.
Hétfőn egyébként a MoveOn.org progresszív weboldalon több mint 1300-an csatlakoztak egy petícióhoz, amely azt sürgeti, hogy Washington oldja fel a szíriai menedékkérők betelepítésére vonatkozó korlátozásokat. Több száz amerikai ajánlotta fel, hogy befogadja őket otthonába.
El sem jutnának Európába
A Foreign Policy című amerikai online külpolitikai magazin hétfőn arról írt, hogy európai országok Nagy-Britannia vezetésével annak előkészítésén dolgoznak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el határozatot, amely feljogosítaná őket arra, hogy nemzetközi vizeken feltartóztassák és átkutassák az embercsempészek hajóit a Földközi-tengeren. A lap szerint London abban bízik, hogy a BT-határozatot még a Közgyűlés hamarosan megkezdődő 70. ülésszaka előtt el fogják fogadni. A brit kormány álláspontja szerint az európai tengeri hatalmak erre már most is jogosultak lennének, ám Berlin szerint nemzetközi felhatalmazás is szükséges a potenciálisan akár erő alkalmazásával is járó fellépéshez.
Tavasszal a BT európai tagjai kidolgoztak egy határozattervezetet, amely feljogosította volna az európai országokat arra, hogy Líbia területén vehessék üldözőbe az embercsempészeket, ebbe azonban az érintett észak-afrikai ország nem egyezett bele, Oroszország pedig kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e erőszak alkalmazása.
Ezer migránsra számítanak a franciák
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a kormányzó szocialisták vezetőségét arról tájékoztatta, hogy „a következő napokban” ezer migráns érkezik Németországból, és, hogy fogadásuk megszervezésére országos koordinátort nevezett ki – közölte hétfő este Olvier Faure, a Szocialista Párt szóvivője.
„A következő napokban Franciaország a németországi erőfeszítések enyhítésére ezer olyan migránst fogad be, akiknek a dossziéja szinte teljesen lezárult, miután olyan országokból érkeztek, amelyeket illetően nem kell haboznunk a kérésüket elfogadni” – mondta a szóvivő.
Rendezettségre törekednek
A miniszter azt kérte, hogy (a menekültek befogadási) folyamata rendezetten menjen végbe. Minden szempontból profin kell végrehajtani” – fogalmazott a szóvivő. „Tájékoztatnunk kell a franciákat a befogadás módszeréről. Nem arról van szó, hogy újabb Calais-kat hozzunk létre országszerte”.
Az észak-franciaországi Calais kikötővárosában mintegy háromezer külföldi tartózkodik illegálisan felállított sátortáborokban arra várva, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva átjusson a túlsó partra.
Már készek az átmeneti helyek
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Párizs körüli Ile-de-France régióban tíz átmeneti helyen olyan védelemre szoruló migránsokat fogadnak be, akik jelenleg Németországban tartózkodnak. Ezekben a központokban néhány hétig maradnak a menedékkérők, azután országszerte olyan településeken helyezik el őket, amelyek szívesen látnak menekülteket.
„Megállapodtunk abban, hogy a menekültek, akiket sürgősen befogadunk kizárólag szíriai, iraki és eritreai állampolgárok lesznek” – hangsúlyozta a minisztérium.
Több tízezer embert várnak
Francois Hollande államfő délelőtt bejelentette, hogy Franciaország befogad 24 ezer menekültet a következő két évben az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján. A cél, hogy ezeket az embereket „méltó körülmények között” tudjuk fogadni” – hangsúlyozta a kormánypárt szóvivője.
Franciaországban jelenleg 275 befogadó központban mintegy 25 ezer menedékkérőt és menekültet tudnak ellátni maximum két évig, ez azonban nem elég férőhely az összes kérelmezőnek. A kormány három hónappal ezelőtt bejelentette, hogy két év alatt további 10 ezer sürgősségi szálláshelyet hoz létre.
Egyeztetnek a polgármesterekkel
A belügyminiszter szombatra egyeztetésre hívta azokat a polgármestereket, akik jelezték, hogy önkéntes alapon befogadnának menekülteket. A befogadás zökkenőmentes egyeztetéséhez hétfőn este Kleber Arhoul prefektus személyében országos koordinátort nevezett ki a belügyminiszter.
„Az elmúlt napokban önök közül több tucatnyian kifejezték szándékukat, hogy a településükön befogadnának menekülteket és menedékkérőket, akik életük kockáztatásával menekülnek a barbarizmus, a kikényszerített áttérés, a kínzások és a háború elől” – írta a belügyminiszter a 36 ezer önkormányzati vezetőhöz eljuttatott levelében, amelyet vasárnap hozott nyilvánosságra.
„Ez a döntés illeszkedik a francia hagyományokba, és ezt szeretném önöknek megköszönni” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy Franciaország korábban menedékjogot adott az örmény népirtás túlélőinek, az antifasiszta ellenállóknak, a spanyol köztársaságiaknak, a totalitárius rezsimek disszidenseinek.
Kevesebben érkeztek tegnap
Az első becslésekben szereplő 10 ezernél jóval kevesebb, 3600 Magyarországról indult menedékkérő érkezhet hétfőn Münchenbe a helyi hatóságok este módosított előrejelzése szerint. Délután 15 óráig nagyjából 2 ezer menedékkérő érkezett vonattal Münchenbe Magyarországról Ausztrián keresztül, és a nap folyamán még 1600-an érkezhetnek – ismertették hírportálok a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetőségének esti prognózisát.
A bajor tartományi főváros azonban már így is túlterhelt, ezért újabb központokat hoznak létre Németországban a menedékkérők elosztására – jelentette be Christoph Hillenbrandt, a közigazgatási szervezet vezetője. Tájékoztatása szerint az első új központ Lipcse lesz, és kijelölnek majd még két-két várost az ország északi, illetve nyugati régiójában is. Így összesen hat központból osztják szét a menedékkérőket a tartományok közötti tehermegosztási rendszernek megfelelően.
A hét végén nagy volt a roham
A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett meg Münchenbe. Legtöbbjüket már továbbszállították. A városban kialakított ideiglenes szálláshelyeken 6 ezren éjszakáztak vasárnap. Sokan nem a hatóságok szervezésében, hanem önállóan indulnak útnak és egyelőre lehetetlen valamennyi beérkező menedékkérőt regisztrálni – mondta Christoph Hillenbrandt a BR bajor közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.
A bajor belügyminisztérium a BR-nek megerősítette, hogy nem regisztrálnak mindenkit rögtön a megérkezés után. A tárca egy szóvivője kiemelte, hogy ez nem jelent biztonsági kockázatot. Azt mondta, hogy az önállóan továbbinduló menedékkérők valószínűleg más szálláshelyet keresnek és ott regisztráltatják magukat, így fokozatosan mindenki bekerül a nyilvántartásba.
Elvből segítenék őket
Szlovénia lakosságának túlnyomó többsége híve az Európai Unióba érkező migránsok segítésének, ám csupán 15 százaléka támogatná, hogy országa ezernél több bevándorlót fogadjon be – ezt mutatja egy véleményfelmérés, amely még augusztus 31. és szeptember 3. között készült, és amelynek eredményét hétfőn ismertette a Slovenske Novice hírportál.
A 2 milliós lélekszámú és 20 ezer négyzetkilométer területű ország állampolgárainak 62 százaléka mondta azt a kérdezőknek, hogy Szlovéniának kötelessége segítenie a menekülteken, 30 százalék szerint viszont nem. Nyolc százalék a határozatlanok hányada.
A megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személy szerint segítene a menekülteken, valamivel kevesebb, mint 20 százalék viszont nemmel felelt. Ami a befogadottak számát illeti, a szlovének 20 százaléka csak százat látna szívesen, 40 százalék több százat is, míg mindössze 15 százalék kész „elmenni” ezer fölé. A felmérés eredményei 600 ember megkérdezésén alapulnak, a közvélemény-kutatást a Delo Stik nevű újság végezte.
Használati tárgyakkal segítenének
A személyes segítségnyújtás mikéntjét is firtatták a kérdezők. Ennek eredménye: a lakosság 75 százaléka ruhával, cipővel, 15 százalék pénzzel támogatná a rászoruló bevándorlókat, és csak 3 százalék fogadna otthonába migránst. A bevándorlók befogadására a szlovén társadalmon belül az idősebb korosztály, a városlakók és az iskolázottabbak mutatnak nagyobb hajlandóságot.
