A bajor és a hesseni kormány a közös indítványban azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a rendszer működésének alaptörvény-ellenességét, és rendelje el annak reformját. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy a pénzügyi kiegyenlítés szisztémája (Länderfinanzausgleich) igazságtalan, és nem ösztönöz a teljesítmény fokozására, az alkotmánybíróság fellépése pedig elkerülhetetlen, mert nem vezetett eredményre a tartományok között egyeztetés a rendszer átalakításáról. A legutóbb 2001-ben módosított rendszer azonos életkörülményeket hivatott biztosítani mind a 16 tartományban, mivel ezek bevételei számos tényező – például gazdasági és demográfiai okok – miatt jelentősen eltérnek egymástól. A kiegyenlítés kötelezettségét az alaptörvény írja elő. Az eszköz a tartományoknál keletkező bizonyos bevételek – egyebek között az iparűzési adóból származó bevétel – központosítása és újraelosztása. Tavaly csaknem 8 milliárd euróhoz jutottak a kevésbé fejlett tartományok, a legtöbb pénzt, 3,3 milliárd eurót a tartományi rangú főváros, Berlin kapta.
A három legnagyobb „nettó befizető”, Bajorország, Hessen és Baden-Württemberg tartomány 2011-ben megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a rendszer haszonélvezőivel, a kevésbé fejlett északi, illetve a volt NDK területén kialakított új tartományok vezetőivel az újraelosztási módszer változtatásáról, amennyiben pedig a megbeszélések nem hoznak eredményt, az alkotmánybíróságra viszik az ügyet. Időközben Baden-Württembergben, a második legnagyobb nettó befizető tartományban a Zöldek és a szociáldemokraták (SPD) koalíciója került hatalomra, és a kormány végül nem is csatlakozott az indítványhoz, arra hivatkozva, hogy pereskedés helyett inkább tárgyalni kell.
Baloldali pártok képviselői a bajor és a hesseni kormány lépését kommentálva emlékeztettek arra, hogy az idén ősszel nem csupán országos parlamenti választásokat tartanak, hanem tartományi törvényhozási választások is lesznek, éppen Bajorországban és Hessenben. Hozzátették, hogy a várhatóan több évig tartó alkotmánybírósági eljárásnak nincs sok értelme, hiszen a vonatkozó szabályok alapján 2019-ig mindenképpen hozzá kell igazítani a rendszert a változó viszonyokhoz. A rendszer átalakításáról évek óta zajló vita során a müncheni vezetés kifogásolta például azt, hogy a bajor óvodákban fizetni kell a szülőknek, Berlinben viszont részben a bajor adófizetők pénzéből tartják fenn az ingyenes óvodai ellátást, ami tarthatatlan állapot, ezért újra kell gondolni a gyakorlatot, és nem csupán szolidáris, hanem méltányos rendszert kell kialakítani.
A tartományok jellemzően elutasították a nettó befizetők terheinek csökkentésére vonatkozó követeléseket. A berlini városvezetés például több alkalommal emlékeztetett, hogy Bajorország 37 évig profitált az 1950 óta működő rendszerből, Berlin pedig csak 1995 óta kap támogatást a közös alapból.
