A közigazgatás területén politikai döntés kérdése, hogy a területen dolgozók beléphessenek egy másfajta munkaerőpiacra, az éppen csak megélő, önfoglalkoztató mikrovállalkozóknak pedig azért lenne érdemes alkalmazottá válniuk, mert biztos nyugdíjhoz és ellátásokhoz juthatnak – mondta.
A kamara elnöke nem tartotta reális válasznak a munkaerőhiányra a munkaerő importálását. A vállalkozások a jövő kihívásaira automatizálással, innovációval, robottechnika alkalmazásával válaszolnak majd, és az olcsó munkaerőre építő cégek ki fognak hullani a piac rostáján – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Szerencsés László, a megyei kamara elnöke ismertette, hogy a kereskedelmi és iparkamarák közül arányaiban az elmúlt években Komárom-Esztergom megyében kaptak a legtöbben mesteri címet. A hiányszakmákban államilag támogatott mesterképzésnek is köszönhető, hogy 2015-től, három év alatt összesen 517 mestert avattak. A
megyei kamara először húsz éve szervezett mesteravatót a régi céhes hagyományok szerint, amikor a mostani alkalomhoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató mesterekkel.
