Mindössze 18 amerikai cég birtokolta a teljes vállalati vagyon 36 százalékát 2013-ban, szemben a 2009-ben mért 27 százalékkal – derül ki a Standard & Poor’s friss felméréséből. Eközben az alsó 80 százalék kisebb, csupán 11 százalékos szelethez jutott a tortából. A jelenlegi trendek pedig azt mutatják, hogy ez a rés csak egyre szélesebb lesz a közeljövőben.
A legfelső 1 százalékot olyan jól ismert társaságok alkotják, mint a Microsoft, a Google, a Coca-Cola, az Apple vagy a Ford. Ezen vállalatok közös jellemzője, hogy profitjuk egy igen jelentős részét a nem amerikai eladások alkotják. Mivel pedig az amerikai adójogszabályok eltántorítják őket attól, hogy hazavigyék a pénzüket, hatalmas készpénzállományt halmoznak föl külföldön. Emellett új módszerekkel igyekeznek alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és például hitelt vesznek fel az érintett eszközökre, hogy finanszírozhassák az otthoni működésüket – írja a Bloomberg.
Kellemetlen környezet
„A magánszemélyektől eltérően a vállalatok nem akarnak a legfelső 1 százalékhoz tartozni” – hangsúlyozta Andrew Chang, az S&P jelentés vezető szerzője. Hozzátette, „a leggazdagabbak körében tapasztalható növekvő készpénzállomány az adópolitikának tudható be”.
Az amerikai multinacionális vállalatok ugyanis abban az országban fizetik meg az adót, ahol a profitot realizálták, majd ezen felül az Egyesült Államokban is, amikor hazaviszik azt. A valódi probléma ez utóbbi lépés esetében adódik, mivel az amerikai társasági adó 35 százalék, ami a legmagasabb az iparilag fejlett világban.
A társaságok komoly lobbitevékenységet is folytatnak a Kongresszusnál a jogszabály megváltoztatása érdekében. Eközben a legvagyonosabb vállalatok teljes eszközállományának immár 23,6 százalékát teszi ki készpénz, szemben a 2009-es 20,4 százalékkal. Másoknál ez az arány mindössze 7 százalék.
Felhalmozás és befektetés
A tengerentúlon felhalmozott készpénzállomány jórészt érintetlenül hever, és bizonyára tovább fog nőni – hangsúlyozta Chang. Ez pedig valójában senkinek sem jó. Nem jó a befektetőknek, akik azt szeretnék látni, hogy ezt a pénz a vállalatok produktívan használják föl, vagy visszaforgatják részvényesekhez. Nem jó az amerikai államkincstárnak sem, amely így hozzávetőleg 83,4 milliárd dolláros adóbevételtől esik el.
Mindeközben az 1 százalék egyes vállalatai drasztikus lépésekre szánják el magukat. Az orvosi eszközöket gyártó Medtronic például 13 milliárd dollárt költött egy londoni székhelyű versenytársa felvásárlására. Az üzlet egyik legfontosabb eleme az volt, hogy lehetővé tette a Medtronic számára külföldi székhely létesítését, elkerülve ezzel a magas amerikai adóterheket.
Hazai nehézségek
Látszólag úgy tűnhet, az érintett vállalatok számára a fennálló helyzet igencsak kényelmes, hiszen jelentős vagyont halmoznak fel, miközben elkerülik a magas adókat. Az igazság ezzel szemben az, hogy bár a készpénzállomány 83 százaléka a leggazdagabb 1 százalék kezében van, ezen társaságok hazai eszközállománya olyannyira megcsappant, hogy az már a hazai működés finanszírozását fenyegeti.
Éppen ez az oka annak, hogy az olyan cégek, mint az Apple vagy a Cisco hitelfelvételhez folyamodik. Az Apple például komoly meglepetést okozott, amikor tavaly bejelentette, hogy 17 milliárd dolláros hitelt vesz fel, hogy osztalékot fizethessen.
Az állam bekeményít
A fentiek tükrében nem meglepő, hogy az Obama adminisztráció keményebben kíván fellépni a vállalatokkal szemben. Jacob Lew pénzügyminiszter a törvényhozóknak írt júliusi levelében kiemelte, „meg kell előznünk, hogy a társaságok megtagadják az állampolgárságukat annak érdekében, hogy kibújjanak az adófizetési kötelezettségeik alól! Amire nemzetként szükségünk van, az egy új gazdasági patriotizmus.”
Mindemellett fontos hozzátenni, hogy mivel a multinacionális cégek nyereségük jelentős részét az Egyesült Államokon kívül, kevésbé fejlett és gyorsan növekvő piacokon realizálják, érthető, ha vagyonuk egy hányadát külföldön tartják. Az 1 százalékhoz tartozó Intel, General Electric vagy Hewlett-Packard például azért rendelkeznek nagy külföldi készpénzállománnyal, mert ott bővül leginkább az üzleti környezet.
