Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority – EBA) főigazgatója elmondta: az EBH szerint azért is fontos a tőkekövetelmények újrafogalmazása, mert sok közgazdász úgy véli, ha nő a bankrendszer tőkeigénye, akkor az szűkíti a pénzintézetek hitelezési lehetőségét, aktivitását, ezáltal hosszabb távon mérséklődhet a gazdasági növekedés üteme.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Az Európai Bankhatóság főigazgatója kiemelte: ezzel szemben az EBH azt tapasztalta a 2014 decembere és 2015 június vége közötti időszakban, hogy amelyik bank megerősítette tőkepozícióját, az sikeresen növelni tudta hitelezési tevékenységét is.
Aggodalmak, aggodalmak
Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a Foxconn magyarországi ügyvezetője kifejtette, hogy a világ meghatározó gazdaságai nem igazán találnak magukra, Kína továbbra is „szenved”, bár ez még mindig 6 százalék feletti hivatalos GDP-növekedést jelent, ami egyre inkább a belső fogyasztásra támaszkodik és egyre többször sejlik fel egy-egy buborék rémképe.
A trend egyértelmű, a kínai gazdaság bővülése lassul – fűzte hozzá.
Tálos Péter rámutatott, hogy az Egyesült Államok gazdasága 1 százalékot alig meghaladó mértékben nőtt az idén és az Európai Unió (EU) sem büszkélkedhet a gazdasági bővülést tekintve. Kiemelte, hogy az európai gazdaságnak több nehézséggel is meg kell küzdenie, a közös piacot több veszély is fenyegeti, így például az, hogy a Brexit eredményeként egyik legnagyobb tagja ki fog lépni, ami miatt sok mindent újra kell gondolni.
Egyes tagországoknak a migránsválságra adott – a belső schengeni határokat is érintő – válaszai is aggodalomra adnak okot a jövőt tekintve – hangsúlyozta.
Kellene a TTIP?
A JVSZ elnöke kifejtette, hogy az európai gazdaság egyik motorja az autóipar, de az európai autóipar húzótermékének – a dízel személyautónak – a jövője kérdéses, amely komoly kihívás elé állítja a nagy európai autógyártókat.
„Az Európai Unió tagjaként a világ egyik legnagyobb piacán vagyunk, amely okot ad a bizakodásra, ezért elemi érdekünk, hogy az Európai Unió piaca megőrizze egységességét, a schengeni övezet egybentartásával az unión belüli kereskedelmet adminisztratív akadályok ne lassítsák. Ez adja meg a biztos hátországot, amikor Európán kívüli piacokat kívánunk meghódítani” – hangsúlyozta Tálos Péter.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kiemelte, hogy egyértelmű, hogy Magyarország számára mind a CETA, mind pedig a TTIP előnyös lenne, azaz mind a Kanadával, mind az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás segítené gazdaságunkat.
Kevés a munkaerő
Elmondta: a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata korábban nem volt egyensúlyban, túlkereslet volt, és ez ma is jellemző egyes ágazatokra, ugyanakkor a bérszínvonal alacsony maradt, világos, hogy a helyzet csak ideig-óráig tartható.
A munkaerő iránti túlkereslet persze nemcsak Magyarországra jellemző. Egész Kelet-Közép-Európában azt lehet tapasztalni, hogy a vállalatok egyre nehezebben találják meg a számukra szükséges munkaerőt, munkaerőhiány tapasztalható. A többi visegrádi országban a bérek emelkedése azonban már jóval korábban elkezdődött – hangsúlyozta Tálos Péter.
Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója szerint a szűkülő munkaerőbázis Magyarország egyik legfőbb gondja, amelyet a természetes fogyás mellett erősít a kivándorlás is.
Magyarország jövedelmi viszonyai lényegesen elmaradnak az európai uniós szinttől, 811 euró volt az átlagkereset 2015-ben, a bérnövekedést kikényszeríti a piac, a kérdés azonban, ki és miből finanszírozza majd azt – mutatott rá Polacsek Csaba.
