Kínát – fokozatos erősödésével és térnyerésével egy időben – hosszú évek óta Afrika kizsákmányolásával, újgyarmatosításával, a diktatúrák támogatásával vádolja a nyugati média és az általuk megszólaltatott szakértők.
Ezzel kapcsolatban a Hszi társaságában lévő Jang Csie-cse államtanácsos, a kormányban immár a külügyek legmagasabb szintű iránytója nemrégiben úgy fogalmazott: Peking kevesebb gyanakvást és vádat szeretne az afrikai országokkal folytatott üzleti, kereskedelmi kapcsolatainak megítélésében.
A nyersanyag- és olajéhes kelet-ázsiai óriás szisztematikusan, évtizedek óta építi kapcsolatait az afrikai országokkal, s e viszonyt a józan elemzők, továbbá maguk az érintett államok is leegyszerűsítve úgy jellemzik: „nem csak visz, de hoz is”.
2012-ben – nem hivatalos adatok szerint – a kétoldalú kereskedelem 220 milliárd dollár körül volt, 25 százalékkal bővült éves viszonylatban. Mind az export, mint az import 20 százalék fölötti mértékben nőtt. Az ütemet jól kifejezi, hogy 2011-ben 166 milliárd dollár fölött volt a forgalom, 83 százalékkal több, mint 2009-ben.
Mintegy 2000 kínai vállalat fektetett be a kontinensen a távközlésbe, az energiaiparba, mezőgazdaságba és a gyáriparba. Tavaly az első tíz hónapban több mint 38 milliárd dollár értékben születtek szerződések. A kínai működőtőke értéke ugyanebben az időszakban elérte az 1,5 milliárd dollárt.
Kína olajimportjának egyharmada származik Afrikából, amely a világ olajtartalékainak körülbelül 9-10 százalékával rendelkezik. Legnagyobb partnerei Angola, Szudán és Nigéria.
Tanzániával Peking hagyományosan jó és közeli viszonyt ápol, Elnöke Jakaya Kikwete egyike a Kína afrikai jelenléte mellett leghangosabban kiálló helyi vezetőknek. „Afrikának piacra van szüksége és technológiára a fejlődéséhez. Mi a baj ezzel?” – nyilatkozta nemrégiben. Tanzánia nem felejti, hogy Kína már az 1970-es években sokat tett, amikor megépítette az 1800 kilométer hosszú Tanzánia-Zambia vasútvonalat. Manapság dollár milliárdokat fektet az ország bányaiparába.
Csakúgy, mint a Kongóéba. Kongó rendelkezik a világ koltán készletének csaknem 80 százalékával. A koltán ércéből nyert fém, a tantál elengedhetetlen a mobiltelefonok, chipek, atomreaktorok alkatrészeinek gyártásához. Kína a kongói vállalatokkal kobalt- és rézkitermelésre évtizedekre szóló szerződést kötött, és cserébe utakat, vasutat, iskolákat, és kórházakat épít, valamint két repülőteret.
Hszi Csin-ping Dél-Afrikában részt vesz a feltörekvő gazdaságok öt országának (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) a csúcstalálkozóján.
