A szervezet honlapján tette közé a felhívást, amely szerint oroszországi szervezetektől és egyénektől is várja a pénzügyi támogatást, hogy egyebek között működtethesse irodáját, honlapját és elkészíthesse éves jelentését az oroszországi emberi jogi helyzetről.
Az Oroszországban 36 éve létező moszkvai Helsinki Csoport nem kormányzati szervezet (NGO). Eddig külföldi támogatásból tartotta fenn magát, amelyet azonban az Oroszországi Föderációban szerdán életbe lépett, úgynevezett ügynöktörvény miatt kénytelen elutasítani.
Ljudmila Alekszejeva, a jogvédő csoport vezetője többször hangsúlyozta, hogy nem szándékoznak külföldi ügynökként nyilvántartásba vetetni magukat, mert nem tekintik magukat annak
Az NGO-k működését jelentősen nehezítő jogszabályt Vlagyimir Putyin harmadszori államfői posztra lépését követően, még a nyáron sietve fogadta el az orosz törvényhozás. Eszerint amennyiben a nem kormányzati szervezetek külföldi támogatással működnek, politikai tevékenységet folytatnak, de nem vetetik magukat külföldi ügynökként nyilvántartásba, akár félmillió rubelig (mintegy 3 és fél millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel sújthatók.
Vezető orosz jogvédő szervezetek hétfőn bejelentették, hogy bojkottálják az ügynöktörvényt.
A Memorial vezetése a sztálini terror legsúlyosabb éveire emlékeztetett, amikor – mint írták – százezreket kényszerítettek arra, hogy ismerjék be: külföldi ügynökök. Később pedig a rendszer bírálóit előszeretettel nevezték a Nyugat bérenceinek.
Az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács csütörtökön szintén bírálta az ügynöktörvényt. Mihail Fedotov, a tanácsadó testület elnöke kijelentette: akik a törvényt írták, nem ismerik az orosz polgárjogot, s mivel a jogszabály súlyos hibákat tartalmaz, komoly változtatásokra van benne szükség.
