Importtal hamisítanak
A szervezet vezetője kifejtette, hamisnak tekinthető minden olyan méz, amit nem méhek gyűjtöttek vagy amiből az emberi beavatkozás bármit elvett. Ezek a termékek a valódi méznél gyengébb minőségűek, de mivel nem károsak az egészségre, az Európai Unió sokáig nem foglalkozott megfelelő szinten a problémával.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Hozzátette, általában nem az európai mézzel van probléma, a hamisítványokat többnyire az évi 200-250 ezer tonnányi, EU-n kívülről behozott készítmény között találják. A szakértő szerint a legtöbb problémát az import 60 százalékát adó ázsiai termékek okozzák, amiket méz és hamisítványok összekeverésével készítenek és rendkívül olcsón, kilogrammonként 1,5-2 euróért árulnak.
A kifogásolt termékek visszaszorításához a vizsgálatok folytatására, az import méz fokozott ellenőrzésére és egy olyan mézadatbank létrehozására volna szükség, amely nyilvántartaná a valódi mézek pontos összetételét, és amelyik készítmény nem ilyen, arról tudható, hogy hamisítvány, és nem kerülhetne forgalomba – mondta Bross Péter.
Az idei, szokatlanul kemény télről a szervezet vezetője elmondta, hogy a rendkívüli hideg egy egészséges méhcsaládnak nem árthat, hiszen az északi országokban hosszabb teleket is túlélnek. A negatív környezeti hatásoknak kitett méheket viszont jobban sújtja az időjárás, ezért a magyarországi méhcsaládok 30-40 százaléka elpusztult a januári hidegben, de a régió többi országában is hasonló a helyzet – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre nagyobb probléma
Lesújtó eredménnyel zárult az Európai Unió kiemelt mézpiaci ellenőrzése, a minták több mint húsz százalékáról derült ki, hogy hamisítvány; az eredményeket látva az Európai Bizottság egy központi mézadatbank létrehozását tervezi – írta a Magyar Idők szerdán.
Az EU Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága azt követően indított eljárást, hogy a termelők – köztük magyar méhészek – 2015 végén Brüsszelben és Budapesten is felhívták a figyelmet arra: a polcokra olyan ázsiai mézek kerülnek, amelyek nem természetes eredetűek.
Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a lapnak elmondta: a hazai méztermelők érdekében az agrárkormányzat a nemzetközi fórumokon is lépéseket tett, az uniós vizsgálat is a magyar fellépés eredményének köszönhető.
Az ellenőrzésben minden uniós tagállam részt vett, sőt Norvégia és Svájc is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az uniós hatóság 2264 mézmintát vizsgált meg, a termékek 45 százaléka kiskereskedelmi forgalomból származott. Az előzetes kiértékelés alapján a minták 15 százaléka bizonyult hamisnak, majd további vizsgálatok után újabb 5,6 százaléknál merült fel a hamisítás gyanúja.
Magyarországon mára szinte eltűntek a kínai mézek a polcokról, a helyüket kiváló minőségű magyar áru vehette át, ami Nagy István szerint a szigorú ellenőrzéseknek köszönhető – írta a Magyar Idők.
