Összefogtak a vezetők
A két ország vezetői telefonon beszéltek egymással, és „megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása” – mondta az elnökségi forrás.
A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte, hogy Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék.
„Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta délelőtt Hollande.
A francia gazdaság jelenleg erős
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert – mint fogalmazott – „már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”. Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést.
Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően.
„A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.
