A 2008-as válság azért érdekes, mert az leginkább a mértéktelen hitelezéshez köthető, melyben nem tudunk egyértelmű bűnbakot hirdetni – írja blogbejegyzésében Debreczeni Csaba.
Azt gondolom, minden oldalról volt hibás: fogyasztók, bankok és az államok részéről is.
Ez nem újdonság, ilyen jellegű recesszióval már találkozott a világgazdaság, méghozzá legutóbb az 1990-es évek elején, Japán esetében. A különbség mindösszesen annyi volt, hogy akkor, ott inkább a vállalatok adósodtak el, és nem a magánszemélyek, de a válasz ugyanaz volt, mint most: elkezdtek a piaci szereplők megtakarítani, megpróbálták kifizetni a meglévő adósságaikat, egyszóval a hiteleik leépítésére törekedtek. Ez pedig negatív a gazdasági növekedés szempontjából, hiszen ennek eredményeképpen esik az aggregált, azaz az összesített kereslet a gazdaságban, ami természetesen lassabb növekedést, vagy legrosszabb esetben csökkenő GDP-t eredményez.
Ez megfigyelhető volt most is az USA-ban, de Európában is. A fő kérdés az volt, mikor fog ez megváltozni, és mikor fog a magánszektor újból hiteleket felvenni.
A legutóbbi háztartási eladósodottságról szóló negyedéves FED-jelentés szerint ez megtörtént.
Fontos hangsúlyozni, hogy itt egy nagyon hosszú folyamatról van szó, szóval egyik negyedévről a másikra nem tudunk egyértelmű következtetést levonni, mindenképpen a trendet kell figyelni.
Ha megvizsgáljuk a jelzáloghitelek összetételét, akkor az alábbi következtetést lehet levonni: ami az ábrán piros vonallal van jelölve, az a hitelek veszteségéből és az elárverezésekből adódik. Ez elkezdett mérséklődni már a 2011-es évben. A kék vonal a különböző ingatlan adás-vételekhez kapcsolható változás, ez viszonylag egyenletesen mozog, ennek oka, hogy közel sincs akkora forgalom a lakáspiacon, mint amit a 2008-as év előtt lehetett tapasztalni. A zöld vonal a hitelek visszafizetését reprezentálja, azaz továbbra is inkább többet fizetnek vissza a piaci szereplők, mint amennyi hitelt igényelnek.
Itt persze nem szabad megállni az elemzéssel, hiszen meg kell vizsgálni a nem lakáspiachoz köthető hitelek alakulását is. A következő ábrán a zöld vonal a jelzáloghitelek nettó visszafizetését reprezentálja, a kék vonal a nem lakáscélú adósságokat. Ez utóbbi folyamatosan nő 2011 első negyedéve óta. Ide tartoznak a tanulmányi hitelek, az autóhitelek, a fogyasztási hitelek, és még sorolhatnánk. Csak azért említettem ezt a hármat, mert ezeknek van a legnagyobb súlya és hatása a nem jelzáloghitelek alakulására.
A kettőnek az együttes hatása pedig az, hogy a szaggatottal jelölt teljes hitelállomány pozitív tartományba fordult, azaz a háztartások több hitelt vesznek fel, mint amennyit visszafizetnek nettó értelemben.
Ezt a FED úgy értelmezi, hogy a háztartások egyre inkább javulnak, normalizálódik a helyzet, ami könnyen vezethet oda, hogy nőni fog a kereslet a gazdaságban és így további GDP növekedést fogunk látni.
Már csak egy kérdés van hátra.
Vajon mindez fenntartható-e akkor, ha a FED kamatot emel, vagyis a háztartások akkor is fognak hitelt felvenni, ha történetesen nem 3-4% lesz a hitelek kamata, hanem 5 vagy éppen 7%?
