Oláh Zsolt, az MNB vezető elemzője beszámolt róla, hogy a 4 százalékos növekedés révén tranzakciós alapon a folyósítások 240 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket 2016-ban. A hitelállomány bővülése a bázishatásnak is köszönhető, az éves dinamikát már nem terheli az MNB szanálása keretében megvalósult portfólióleválasztás. A bővülés hátterében a forinthitelek volumennövekedése állt, a Növekedési Hitelprogram (nhp) mellett a piaci alapú hitelezés is növekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A kkv-hitelezés éves összevetésben 8 százalékkal bővült, az önálló vállalkozókkal bővített szektor esetében már 12 százalékos a növekedés. Az önálló vállalkozók hitelállományának dinamikus növekedésében az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelfelvételek játszottak jelentős szerepet.
Hogyan teljesítettek a bankok?
A kkv-k hitelezését segítette az MNB által meghirdetett Piaci Hitelprogram (php), amelynek eredményeit szintén ma mutatta be a jegybank. Az abban részt vevő bankok a vállalt 195 milliárd forinttal szemben ugyanis 302 milliárd forinttal növelték kkv hitelezésüket. A 17 bank, illetve bankcsoport közül 15 teljesítette túl vállalását, két intézmény teljesítése elmaradt a kritériumtól, őket szankcionálják. Az MNB azonban nem nevesítette a bankokat, és ezt később sem teszik meg. A bankok a program folytatásaként 2017-re újabb 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak, ami a jelenlegi hitelállomány mintegy 5 százaléka.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A cégek hitelhez jutásának feltételei nem változtak jelentős mértékben tavaly. Ugyanakkor a kis- és mikrovállalatok hitelfeltételein kis mértékben enyhítettek, ez elsősorban az ár jellegű feltételeket érintette. Az enyhítés hátterében a versenyhelyzet fokozódása, a hitelkereslet élénkülése, a javuló likviditási helyzet és a kedvező gazdasági körülmények állnak. A bankok a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, várakozásaik szerint ez idén is folytatódhat.
Így állnak a háztartások
A háztartási hitelállomány 2016-ban a folyósítások és törlesztések egyenlegeként összességében nem változott 2015-höz képest, ennek oka az új hitelkihelyezések élénkülésében keresendő. Az új lakás-és fogyasztási célú hitelszerződések volumene 50 százalékkal bővült éves alapon. Az új lakáshitelek kihelyezései 42 százalékkal, a személyi kölcsönöké 61 százalékkal emelkedett. Az új lakáshitelek 17 százaléka a csok-hoz köthető.
A lakáshitelek feltételei nem változtak érdemben, a fogyasztási hiteleké azonban tovább enyhült a negyedik negyedévben: 44 százalék csökkentette a felárakat, 7 százalék a folyósításért felszámított díjakat, további 23 százalék a maximális hitelfedezeti arányon enyhített.
A bankok a feltételek enyhítését elsősorban a lakáspiaci folyamatok és a gazdasági kilátások javulásával, másodsorban a kockázati tolerancia megváltozásával magyarázták.
A következő fél évben a lakás- és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet további emelkedésére számítanak a bankok, több tervez további enyhítést a lakáshiteleknél (34 százalék) és a fogyasztási hiteleknél (41 százalék).
Drágák a lakáshitelek
Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége csökkent, míg az átlagos kamatfelár – a kockázatosabb ügyfelek nagyobb arányú finanszírozásának hatására – nem változott.
Az új lakáscélú forinthitelek átlagos teljes hitelköltsége 2016 negyedik negyedévében 0,2 százalékponttal, 5,5 százalékra csökkent, a változó kamatozásúaké 0,3, a fix kamatozásúaké pedig 0,1 százalékponttal mérséklődött. A három havi Bubor feletti felár 4,8 százalékot tett ki december végén. A lakáscélú hitelek felára nemzetközi viszonylatban továbbra is magas.
