Mik a célok?
Az utóbbi időben gyakran tárgyaltak a visegrádi négyek vezetői. Az intenzív ülések elsődleges mozgatórugója a migránskrízis megvitatása, illetve a kötelező kvóta elleni fellépés egyeztetése volt. A tagországok javaslata, hogy erősítsék meg az Európai Unió külső határait, így a problémát ott szüntetnék meg, ahová annak gyökerei visszavezethetőek. Emellett céljuk egy szorosabb együttműködés kialakítása Törökországgal, valamint a nyugat balkán támogatásának elnyerése, ahol pillanatnyilag az egyik legsúlyosabb a menekültkrízis.
A visegrádi négyek elnökségét jelenleg Csehország tölti be. Az elnökség fő célja az energetikai és védelmi együttműködés, valamint a digitális gazdaság fejlesztése. További fontos témák közé tartozik a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az európai integráció szociális dimenziói és az adócsalás elleni küzdelem. Az elnökség ideje alatt Csehországnak olyan további találkozókon is helyt kell állnia, mint az Európai Tanács, vagy az EU csúcstalálkozó.
Képesek felzárkózni a nyugathoz?
A V4-ek együttműködése nem csak politikai, de gazdasági szempontból is nagyon fontos. Már az uniós tagságuk előtt létrejött közöttük egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely elősegítette a kölcsönös gazdasági együttműködést. A tagországokban több közös vonás is van, mind gyorsan növekvő posztkommunista gazdaságok, melyek jelenleg is harcolnak egy előnyös gazdasági pozíció kiépítéséért.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tipikus jellemzőik közé tartozik még az ipar magas részesedése a GDP-ből és a szoros kötődés az EU országokhoz, különösen Németországhoz. A német cégeket legfőképpen a szakképzett és viszonylag olcsó munkaerő vonzza a visegrádi régióba. A visegrádi országok teljes hozzájárulása az Európai Unió GDP-jéhez 5,3 százalék, ezzel szemben Németország részesedése 21 százalék. A kérdés most az, hogy képesek-e a V4 országai felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, kiváltképp egy olyan fejlett gazdasághoz, mint Németország.
Növekszik a regionális külkereskedelem
Csehország gazdasága tipikusan export- és iparorientált. 1989 után jelentős fejlődésen ment keresztül annak köszönhetően, hogy mind földrajzilag, mind történelmileg közel állt Nyugat-Európához. 2000 és 2014 között az ország reál GDP-je 40 százalékkal nőtt, így mára stabil és virágzó gazdasággá vált.
2000 és 2014 között megfigyelhető a gazdasági együttműködés növekedése Csehország és a többi V4 tagállam között. Csehország nemzetközi kereskedelme a többi tagországgal együtt 13 százalékról 16 százalékra nőtt, amely pozitív trend. A Németországgal való kereskedelme ugyan 36 százalékról 29 százalékra csökkent, de még így is Csehországa legmeghatározóbb üzleti partnerének számít.
Szlovákia nyitott felénk
Szlovákia egykoron egy államot alkotott Csehországgal és a gazdasági fejlődésük is nagyon hasonlóan alakult. A fő hangsúly itt is az iparon van. Két legnagyobb kereskedelmi partnere Németország és Csehország. 2000 és 2014 között az ország reál GDP-je 70 százalékkal nőtt. 2000-ben nemzetközi kereskedelmének 24 százalékát tette ki a V4-ekkel való kereskedés. Ez 2014-re sem változott, csak az országok közti megoszlás alakult át.
A kölcsönös kereskedelem Szlovákia és Csehország között visszaesett, ellenben nőtt a Lengyelország és Magyarország felé irányuló árucsere. Azonban a V4-ekkel folytatott kapcsolata még mindig nem olyan jelentős, mint Németországgal való együttműködése. Bár már nem számít olyan meghatározó partnerének, mint 2000-ben, ugyanakkor még mindig fontos szerepet tölt be. Ezt valószínűleg az is tovább fokozza, hogy Németország a többi V4 országnak is jelentős szövetségese.
Duplájára nőtt hazánk külkereskedelme a V4-ekkel
Magyarország, exportalapú ipari gazdasága szintén szorosan kötődik Németországhoz. Talán meglepő lehet, de Magyarország kevésbé kapcsolódik közgazdaságilag a balkáni országokhoz, amely leginkább azok gyenge gazdaságával magyarázható. 2000 és 2014 között az ország reál GDP-je 29 százalékkal nőtt.
Fő kereskedelmi partnere Németország, a magyar külkereskedelem mintegy negyede hozzá köthető. A V4-ekkel való nemzetközi kereskedelme mindhárom tagállammal nőtt, azonban összkereskedelmének még így is csak a 14 százalékát teszi ki. 2000-hez képest ez pozitív trendnek mondható, hiszen akkor ez az érték csak 5,5 százalék volt.
Visszaesés a Németországba irányuló lengyel külkerben
A visegrádi csoport negyedik tagja Lengyelország. Gazdaságában szintén az ipar a meghatározó, amely az ország GDP-jéhez 25 százalékban járul hozzá. A reál GDP-je 2000 és 2014 között megközelítőleg 64 százalékkal nőtt. Lengyelországnál is megfigyelhető, hogy nőtt a V4-ekkel folytatott nemzetközi kereskedelme, a 2000-ben mért 6,4 százalékról 2014-re 9,1 százalékra emelkedett. A Németországgal folytatott kereskedelme ugyan visszaesett 23,8 százalékra, de még így is jelentős.
Erősödő gazdasági összefogás
A fenti mutatók alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a V4 országok közötti kölcsönös gazdasági együttműködés növekszik. A legjelentősebb külkereskedelmi partner azonban egyelőre még Németország maradt, hiszen Európa gazdasági nagyhatalmaként jelentős befolyással bír a V4-ek export-importjára. A visegrádi négyeknek a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy jobban diverzifikálják kereskedelmi kapcsolataikat, és ne függjenek ennyire Nyugat-Európától. A visegrádi kapcsolatok erősítésével vagy egyéb új kereskedelmi partner kiépítésével is, csak ideiglenesen tudnának korrigálni egy esetleges német visszaesést.
