Sorra dőlnek a rekordok a hazai ingatlanpiacon. Az idei első három negyedévben a kereskedelmi ingatlanbefektetések a tavalyi egész éves teljesítmény duplájára rúgtak. A forgalom közel fele az irodapiac számlájára írható, majdnem egyharmadot képviselnek a kiskereskedelmi ingatlanok, míg a maradék az ipari hasznosítás.
A számok mögött a német befektetők ügyletei húzódnak, akik elsősorban bérbe adható irodaházakat keresnek. Úgy tűnik, az ingatlan bumm a pesti parketten is érezteti hatását. Vagy ez csak a látszat?
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Álomszerű számok
Nézzük, mit mutat az ingatlanos tőzsdecégek egyik reprezentánsa, az Appeninn Holding. A legutóbbi gyorsjelentés egy befektetői álom. Onnan kezdve, hogy a menedzsment újra megerősítette, osztalékot fizetne az idei eredmény után. Ott folytatva, hogy az ingatlan bérbeadásból származó bevétel 2,1 százalékkal 3,43 millió euróra emelkedett, s az adózott eredmény 870 ezer euró volt az év első 9 hónapjában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bevételnövekedést egyébként két okkal magyarázták. Az egyik a portfóliótisztítás, ami praktikusan ingatlanértékesítést jelentett. A másik pedig az ingatlanpiaci fellendülés, ami a bérleti díjak emelkedésében csapódott le. Ehhez társult a költségoldali könnyebbség, amennyiben egyre kedvezőbb kondíciókkal újítja meg a cég a hitelszerződéseit. Az első kilenc hónapban 24 százalékkal mérséklődtek a társaság által fizetett kamatok.
Miután a vállalati prognózis az év utolsó negyedévére is a kedvező tendenciák fennmaradását jelezte, nem csoda, hogy az éves chart egy szép „fennsíkra” futtatta a kurzust.
Lottózhatunk a kispapírokkal
Egészen más kép rajzolódik ki, ha becsatlakozunk valamelyik kisbefektetői fórumra. Hamar kiderül, hogy nagy csodák nincsenek. Akármekkorát fordult is a hazai ingatlanpiaci trend. Egy ingatlanos kispapírban még mindig nagyon sokan ülnek 40-50 százalékos bukóban. Alsó hangon. Magyarán, ha valaki 400 forintnál beszállt, annak nem gyógyír a sebeire, ha 200-ról 250-re emelkedik az árfolyam.
Sokszor nehéz fundamentumot illeszteni az „indulati ralik” mögé. Tegyük hozzá: a spekik nem is próbálkoznak ezzel. Úgy vélik, bennfentes árfolyam karbantartás folyik. Például valamelyik vezető elad. Vagy vesznek a tőzsdén kívül, mondjuk az OTC-n, s később felárral a parkettre szórják. Ralihangulattal bolondítva a vigyázatlan kisbefektetőket. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mekkora horizonton nyitjuk ki a chartot.
Vegyük észre, hogy nem „személyes ügyről” van szó. Nem az Appeninn részvény viselkedik így, egyszerűen az történik, hogy kellően tájékozott, hazai intézményi befektetők híján, a honi kispapíroknak esélyük sincs a piacszerű mozgásra. Gyakorlatilag csak lottózni lehet azokkal a részvényekkel, amelyek nem érik el a külföldiek ingerküszöbét, vagy egyáltalán nem „látszanak” Londonból.
