Hatalmas veszteségek
Az isztambuli tőzsde irányadó indexe, a BIST 100 délután 69 964,19 pontra csökkent, ami 5,19 százalékos esést jelent a pénteki záráshoz képest. A nap vesztese a Dogus-csoport autóimporttal és -értékesítéssel foglalkozó leányvállalata, a Dogus Otomotiv, amelynek árfolyama 8,85 százalékkal 11,85 lírára csökkent.
Amerika is zuhanórepülésbe kezdett
Nagy árfolyamveszteséggel indult a kereskedés hétfőn az amerikai értékpapír-piacokon.
Az Aksa Enerji török energetikai vállalat árfolyama 8,75 százalékkal 2,71 lírára esett. Az isztambuli székhelyű Tekstilbank, amelynek 75,5 százaléka kínai tulajdonban áll, a maradék részvényei pedig az isztambuli tőzsdén forognak, 8,02 százalékkal gyengült és 2,18 lírán forgott.
Lefelé kacsingat a líra is
Gyengült a török líra árfolyama is: egy dollárért 2,9588 lírát kértek, ami közelít a múlt héten elért történelmi mélyponthoz, a 3,00 lírás értékhez. A török fizetőeszköz január eleje óta értékének 27 százalékát veszítette el a dollárhoz képest. Közgazdászok szerint a török jegybanknak emelnie kellene a kamatokat, hogy megvédje a lírát.
A török vezetés azonban, élén Recep Tayyip Erdogan államfővel hazaárulásnak tekinti a gazdasági növekedést fékező magas kamatokat és erős nyomás gyakorol a központi bankra a kamatcsökkentések érdekében. A török jegybank júliusban már az ötödik egymást követő hónapban nem változtatott 7,50 százalékos alapkamatán.
Még így is optimisták
A líra mélyrepülésének egyik oka, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások az iszlamista gyökerű kormánypárt, az Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) és az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) között, ezért november 1-jére előre hozott parlamenti választást írt ki az államfő. Ez azt jelenti, hogy az év vége előtt már valószínűleg nem lesz stabil kormánya az országnak, ami gyengítheti a hazai és külföldi eseményekre adandó politikai válaszokat.
A belpolitikai bizonytalanság a Törökország határain kialakult geopolitikai feszültségekkel, valamint a betiltott Kurdisztáni Munkáspárttal kiújult harci cselekményekkel együtt gyengíthetik a bizalmat és visszavethetik a befektetéseket, ami lehúzhatja a gazdasági növekedést.
Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter mindazonáltal úgy véli, hogy mindennek ellenére a török gazdaság több mint 3 százalékkal növekedhet az idén. Törökország gazdasága 2010-ben és 2011-ben még több mint 8 százalékkal bővült, ám előbb a fő exportpiacán, az euróövezetben kirobbant válság, majd a határain, Irakban és Szíriában fellángoló háború miatt jelentősen lelassult a növekedés. A bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékkal gyarapodott tavaly, míg az előző évben még 4,2 százalékkal nőtt.
