Az Európai Központi Bank (EKB) nem egyezhet bele a tulajdonában álló görög államkötvények restrukturálásába, az új athéni kormánynak törlesztenie kell adósságát és legfőképpen nem szabad egyoldalú lépéseket tennie – jelentette ki Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának francia tagja az Europe 1 francia rádiónak hétfőn adott nyilatkozatában.
Az EKB nem finanszírozhatja az európai államokat
A Görögországban vasárnap tartott előre hozott parlamenti választások győztese, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vezetésével megalakuló új görög kormánynak fizetnie kell az európai szabályoknak megfelelően, egyoldalú cselekvésnek nincs helye. „Ez azonban nem zár ki egy átütemezést” – mondta a francia központi bank elnöke, hozzátéve, hogy kormányközi tárgyalások lesznek a görög adósságról.
Görögország államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 175 százalékra, mintegy 427,8 milliárd euróra rúg. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője, aki hétfő délután a miniszterelnöki címmel együtt kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől, a hatalmasra duzzadt adósságállomány csökkentéséről akar tárgyalni a hitelezőkkel.
Coeuré a Handelsblatt című német gazdasági napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy jogi okok miatt az EKB nem egyezhet bele a tulajdonában lévő görög államkötvények leírásába még részlegesen sem. (Az EKB nem finanszírozhatja az erópai államokat, márpedig az adósság leírása éppen ezt jelentené.)
Az EKB 27,2 milliárd euró értékben birtokol görög államkötvényeket. Ezeknek az értékpapíroknak az egyik sorozata 3,5 milliárd euró értékben július 20-án, két másik sorozata pedig 3,2 milliárd euró összértékben augusztusban jár le.
Tiszteletben kell tartani a megkötött megállapodásokat
Ami a többi forgalomképes görög államkötvényt illeti, nem az EKB dolga annak eldöntése, hogy Görögországnak szüksége van-e adósságállományának csökkentésére. Példaként említett Benoit Coeuré azt a 40 milliárd eurót, amellyel Görögország Franciaországnak, „nem spekulánsoknak vagy pénzpiaci” befektetőknek, hanem a francia adófizetőknek tartozik. „Ennek leírása adomány lenne, bármiféle átütemezésnek ésszerűnek kell lennie” – mondta.
Jeroen Dijsselboern, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke arra figyelmeztetett, hogy az euróövezet tagjának lenni azt jelenti, „tiszteletben kell tartani a megkötött megállapodásokat”. A holland pénzügyminiszter úgy ítéli meg, hogy nem az adósságállomány kérdése a legsürgetőbb, hanem a jelenleg is futó segélyprogram lezárása.
Alexander Stubb finn miniszterelnök kizárta a görög adósság csökkentésének lehetőségét, ugyanakkor kész a törlesztések átütemezéséről tárgyalni. Újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a Görögországot megmentő hitelmegállapodások előírásainak radikális megváltoztatására nincs lehetőség, mert azokat már kétszer is felülvizsgálták és jelentősen enyhítették.
Eljöhet a rugalmas politika ideje
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn megismételte: Angela Merkel kancellár elvárja az új görög kormánytól, hogy intézkedéseivel támogassa a megkezdődött gazdasági fellendülést, ami maga után vonja, hogy teljesítenie kell az ország eddig vállalt kötelezettségeit a gazdasági reformok végrehajtására és a költségvetési szigor fenntartására.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy a Sziriza győzelme hozzájárulhat a rugalmasság térnyeréséhez Európában. „Hónapok óta elkeseredett harc dúl a megszorítások és a rugalmasság” politikája között – mondta miniszter a Rai 3 televízióban.
A Matteo Renzi vezette kormány a költségvetési fegyelemre vonatkozó szabályok „rugalmasabb” értelmezését és a növekedést támogató politikákat szorgalmazza, hogy véget vessenek a megszigorításoknak.
