A milliárdokat kereső hedge fund guruk új terve, hogy kimennek a kisbefektetők közé. Bill Ackman például nemrég jelentette be, hogy egy olyan új alapot hozna létre, amely az eddigi gyakorlatoktól eltérően széles körben célozná meg az átlagos befektetők pénztárcáját – írja a Business Insider egy, a The Guardianban megjelent kommentár alapján.
Bár Ackman alapja valójában nem egy hedge fund, a legendás név viszont sokak számára már önmagában elég attraktív lehet ahhoz, hogy belépjenek a befektetések azon rejtélyes világába, amely eddig kizárta őket.
A hedge fundok ereje
Az elképesztő vagyon csábereje mellett a The Guardian publicistája arra hívja fel a figyelmet, hogy az átlagembereknek érdemes óvatosan bánni a hedge fundokkal. Ezek az alapkezelők ugyanis hatalmas erő birtokában működnek, azonban sokszor megkérdőjelezhető, hogy milyen mértékben érdemelték ki ezt a hatalmat, valamint megfelelően használják-e azt egyáltalán.
Az újságíró példaként egy olyan esetet hoz fel, amikor ő maga mint banki kereskedő személyesen találkozott a hedge fundok befolyásával. Egy esetben 10 másodperc alatt keresett 1 millió dollárt egy hedge funddal való kereskedés során. Az alapkezelő egy kötvényvásárláson bukott pillanatok alatt 1 milliót, melyen a bank keresett. A történet akkor vált azonban igazán érdekessé, amikor az üzlet után néhány órával a kereskedő egyik felettese jelezte, hogy át kell írni az üzletet, hogy a profit felét visszajuttassák a hedge fundhoz. A bank tehát tulajdonképpen szívességet tett egy fontos ügyfélnek, még azon az áron is, hogy ez veszélyeztette a bank más üzleteit, és milliókat tett kockára.
Ez a teljesen legális, ámde igen szokatlan reakció azt jelzi, hogy a hedge fundok még a legnagyobb bankokat is képesek befolyásuk alatt tartani egyes esetekben.
A hatalom forrása
Az átlagember számára a hedge fundok szinte teljesen elérhetetlenek. Exkluzív, elképesztő pénzek fölött rendelkező vállalatokról van szó, amelyek összesen 2 200 milliárd dollárt kezelnek. A hedge fund menedzserek világa pedig még lenyűgözőbb. A „pénzügyi világ rosszfiúi” – ahogy a The Guardian cikke fogalmaz – az igazán szupergazdagok. A 10 legjobban fizetett vezető tavaly 15 milliárd dollárt keresett. Csak az élen álló David Tepper 3,5 milliárdot tehetett zsebre.
A lényeg azonban abban rejlik, hogy ezek az üzletemberek olyan reputációval bírnak, melynek eredményeképpen szinte minden bankszámla megnyílik előttük. Bárhonnan begyűjthetik a pénzt, a vagyonos magánemberektől kezdve, a nagy intézményeken át, a nyugdíjalapokig. A kereslet pedig egyre nő. Az elmúlt 20 évben a hedge fundok több mint ezerszeresükre nőttek.
Mindennek a határán
A hedge fundok tulajdonképpen teljes szabadságot élveznek, mégpedig egyetlen okból kifolyólag. Megengedik nekik, hogy az igazán gazdagok pénzét kezeljék, ami legalább 1 millió dolláros – de általában 10 millió fölötti – eszközértéket jelent. Az ilyen, úgynevezett „kifinomult befektetők” pénzével aztán a hedge fundok bármit tehetnek. Gyakorlatilag nincsenek szabályok arra, hogyan és hova fektessék be a tőkét.
A probléma azonban sok esetben az, hogy bár a hedge fundok döbbenetes költségeket számolnak fel, a hozamaik sokszor alig térnek el az átlagostól. A látszólag nem túl racionális befektetői magatartás mögött egy meghatározó ok húzódik. Mindenki inkább a hedge fundok oldalán szeretne állni, mint velük szemben.
Az elképzelés az, hogy a hedge fundok olyan információkkal is rendelkeznek, melyekkel mások nem. Származzanak ezek legális vagy akár illegális forrásokból, a „kifinomult befektetők” számára igen vonzó lehet egy olyan hatalmas vállalat, amely nemcsak a tőkéhez, de a mások számára esetenként elérhetetlen információhoz is könnyen hozzájuthat.
A homály varázsa
A vágyott cél tehát az, hogy a hedge fundok most szélesebbre tárják kapuikat, megcélozva azt a befektetői réteget is, amely nem tartozik a felső 1 százalék töredékéhez. Egyre szélesebb platformon igyekeznek reklámozni tevékenységüket, hogy a kisebb halakat is bevonják az üzletbe.
Azonban mielőtt elcsábítana minket a lenyűgöző összegek és bennfentes információk világa, érdemes végiggondolni, hogy szeretnénk-e komolyabb összeget bízni egy olyan hedge fundra, amelynek kevéssé látjuk a működését – figyelmeztet a cikk. Egy befektetési alap esetében ugyanis rálátásunk van minden egyes részvényre, míg egy hedge fund esetében csupán „egy fekete dobozt látunk, amelyet kiemelkedő hírnévből építettek”.
A cikk szerzője következtetésként megjegyzi, hogy szó sincs arról, hogy minden hedge fund rossz volna. Bár vannak visszaélések és törvénytelenségek, de ez nem általánosan jellemző ezen alapkezelőkre. A lényeg ott húzódik, hogy a befektetők – legyenek akár a legkifinomultabbak is – alig látják át a hedge fundok működését. Mindazonáltal amíg az átláthatatlanság ekkora varázzsal bír, sokan talán nem is akarnak a színfalak mögé nézni.
