Szabó Levente hozzátette: az informatika magas fokú
alkalmazásán alapuló technológiát több, mint ezer gazdálkodó
használja a napi gyakorlatban. A precíziós gazdálkodás ugyanis
Magyarországon is lehetővé teszi, hogy a műszaki, az informatikai,
és a szántóföldi növénytermesztés technológiai megoldásainak
együttes használatával hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék a
munkát ebben a mezőgazdasági ágazatban. Mindez pedig úgy érhető el
az új technológia alkalmazásával, hogy a környezetvédelmi és
fenntarthatósági elvárások teljesítését is segíti a módszer.
A vezérigazgató elmondta: a helymeghatározáson alapuló
technológia használatával a táblák művelése során az átfedések,
vagy kihagyások – szinte – teljes mértékben elkerülhetők. Az
inputanyag – így a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek –
kijuttatása a szántóföldre célzottan, azaz differenciált, sőt akár
pozícionált módon történik.
Emellett a munkaműveletek száma szintén csökkenthető, az erő-
és munkagépeket optimális módon lehet használni, az úgynevezett
kapcsolt menetek alkalmazásán keresztül. Így az üzemanyag
megtakarítás mellett nagyobb területi teljesítmény érhető el. Az
erő- és munkagépek hatékonyabb üzemeltetése pedig az optimális
időben való munkavégzést biztosítja.
A munkaműveletek során a motoros gépek – például a traktorok, a
kombájnok, az önjáró permetezőgépek – dokumentációs tevékenységet
is folytatnak. Az így keletkezett adatokat a helymeghatározás
segítségével térképen ábrázolni lehet. Mindezek pedig a
felhasználók további döntéseit segíthetik például az
üzemanyag-fogyasztási-, a domborzati-, a hozam- és
jövedelemtérképek segítségével.
Ezeknek és külső adatforrásoknak (ilyenek például a precíziós
talajvizsgálati térképek) a felhasználásával el lehet készíteni a
differenciált kijuttatási térképeket a műtrágya, a vetőmag és a
növényvédő szerek esetében. A precíziós gazdálkodás segítséget
nyújthat még a domb- és hegyvidéki területeken az eróziós
talajpusztulás megelőzésében.
A módszer alkalmazása a szakértők szerint – a táblák alakjától
függően – mintegy 5-8 százalékos inputanyag megtakarítást
eredményez. Míg a precíziós gazdálkodás bevezetése üzemi szinten
10-15 százalékos költségcsökkenést eredményez. A KITE tervezi, hogy
a módszer hatékony alkalmazását segítendő komplex szaktanácsadási
rendszert vezet be.
Annak érdekében pedig, hogy a mostaninál is többen használják a
gazdálkodók versenyképességét növelő gazdálkodási módszert, a KITE
Zrt. kezdeményezésére nyolc magyar, vagy Magyarországon
képviselettel rendelkező gazdasági, illetve oktatási szervezet – a
Debreceni, illetve a Miskolci Egyetem, a Bayer CorpSciene, a Down
AgroScience, a Pannonia Ethanol Zrt., továbbá a Holstein Genetika
Kft. – stratégiai megállapodást írt alá hétfőn Budapesten.
