Az IBM, a Big Data vitathatatlan pionírja Budapesten rendezett Storage Fórumot „Adatból információ” címmel, ahol most technológiai távlatokról, alkalmazási területekről és konkrét projektekről beszélgettek. A Wikibon piaci elemzése szerint a Big Data 2012-ben a világon 11,3 milliárd dollár forgalmat generált, ami 58%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az elemző cég hasonló léptékű növekedést jósol a következő két évre is. A piaci szegmens vitathatatlanul legnagyobb játékosa az IBM, a vállalat Big Datához kapcsolódó forgalma tavaly meghaladta az 1,3 milliárd dollárt, ami nagyságrendileg a sorban utána következő három vállalat összesített Big Data-forgalmával mérhető össze.
Ismerd meg a vásárlót
Az IBM Storage Forum 2013 rendezvényén Robyn Schwartz, az IBM egyik vezető kutatója azokat a távlatokat érzékeltette, amelyeket a nagy adattömeg elemzése a kereskedelem számára rejteget, és megmutatta a kognitív fejlesztési irányokat is, amelyek révén elemző készségeink képesek lehetnek felnőni az adatmennyiség dimenzióihoz.
A retail szektor régóta gyűjti és vizsgálja a vásárlók magatartását jellemző adatokat. Sokáig a leltárkönyvekben és a piackutatók kérdőívein gyűltek az adatok, majd a hűségkártyák kezdték termelni, de a tengernyi adatból aránylag kevés paradigmafordító belátás származott. A közeljövő kereskedelmének logikáját azonban már a Big Data alakítja.
A vállalatok ma már nem csak a termékről (gyártási láncról, szavatosságról, biztonságról, raktárkészletről) szeretnének valós időben mindent tudni, hanem a vásárlóról is. A fogyasztóról nem mint típusról, egy csoport jellegzetes tagjáról, hanem mint egyedi lényről. Szakszerű megfogalmazásban: a tapasztalat, információ és lehetőségek szingularizációja zajlik – a kereskedő nagy pontossággal tudni szeretné, hogy a vásárló kicsoda, hol tartózkodik, és mi fontos neki éppen akkor és ott.
Big Data a sarki boltban
Robyn Schwartz a kognitív számítástechnikának is szakértője, vagyis a gondolkodó számítógép fejlesztési lehetőségeit kutatja. A határ ma ott húzódik, hogy az IBM Watson nevű szuperszámítógépe már képes értelmezni az emberi nyelven megfogalmazott kérdéseket, de egyelőre nem képes megérteni egy videó tartalmát, és többi érzékszerveinkhez hasonló adatfeldolgozási készséggel sem rendelkezik.
A jövő számítógépe már ezt is tudni fogja. Kognitív képességei azt is lehetővé teszik majd, hogy online vásárlási döntéseinket is minden érzékletes információ összegyűjtése után hozzuk meg. A Big Data és a kognitív számítástechnika kéz a kézben jár: a fejlett adatelemzés megjósolhatja, melyik szín lesz a közelgő nyár slágere, a kognitív kompjúter pedig képes lesz érzékletesen közvetíteni a termékek jellemzőit. Például érintőképernyőnk rezgései által szimulálva megtapinthatjuk a cipőt, amelyet megvásárolnánk.
A fejlődés végül online formában újrateremtheti a sarki bolt bizalmasságát is, ahol nem csak mi ismerjük jól ki magunkat, de a kereskedő is régóta tudja szokásunkat, kedvenceinket, és mindig azt kínálja, amire szükségünk van.
NAV: több adat, kevesebb papírmunka
A Storage Fórum 2013 kerekasztal-beszélgetésén állami intézmények és gazdasági társaságok döntéshozói is azokról a konkrét lépésekről beszéltek, amelyeket szervezeteik a nagy adattömegek feldolgozásában most tesznek meg.
Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója szerint az adatrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy az adóhatóságnál 1988 és 2000 között összesen gyűlt össze annyi adat, mint a legutóbbi négy hónapban. A feldolgozás már jórészt online folyamat, az évi 80 millió ügyből csak másfél millió intéződik papíralapon. A szakértő megerősítette Robyn Schwartz trendjelzését a szingularizáció ügyében. Ma már a NAV sem csak aggregált adatokkal dolgozik, hanem a tételes ÁFA esetében például atomizált, nagyszámú eseményekkel is. A beszerzett petabájtos tároló mellett ehhez pedig egyre bonyolultabb matematikai modellekre, elemző képességekre van szükség.
Isztambultól Győrig: Nagy Adat magyarul
A tavalyi év nagy hazai Big Data történetét Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezető igazgatója mutatta be. A magyar népszámlálás 11,4 millió kitöltött kérdőívét ugyanis az Educatio dolgozta fel a KSH számára, a karakter-felismerés IBM alapokon történt, jelenleg a statisztikai elemzések zajlanak. A továbblépés lehetősége az adatbázisok összekötésében rejlik. Például a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését figyelő, az Educatio által kezelt diplomás pályakövető rendszer még csak a NAV és az OEP adatbázisaival van összekötve, de ha a foglalkoztatási hivatal adatbázisával is összekapcsolódna, akkor a rendszer nem csak regisztrálni, de munkalehetőséget ajánlani is tudna.
Bóday Tamás, a Vodafone szakértője az IBM és a mobilszolgáltató közös pilot-projektjéről beszélt. Egy sikeres isztambuli Big Data-együttműködés nyomán a két cég most Győrben is elkezdte feldolgozni a mobilhasználók anonimizált cellainformációit. A geolokáció segít pontosan rekonstruálni honnan hová, mikor és hogyan mozognak az emberek a városban, és így milyen minták alapján kerülhet sor a közlekedési rendszer optimalizációjára. Eredmények egy éven belül várhatók.
A Wikibon részletes jelentése a globális Big Data piac fejlődéséről itt olvasható
