Miközben a világ számos országában a választóképes lakosságnak, kötelezően, bírságok terhe alatt az urnák elé kell járulnia, addig szűkebb pátriánkban a választópolgár akaratára van bízva, elmegy-e választani, vagy sem. A szűk három hét múlva esedékes önkormányzati választáson egyébként akad majd olyan hely is az országban, ahol ha akarna, akkor sem tudna választani honfitársunk, mivel senki sem vállalta a megmérettetést a polgármesteri, illetve az önkormányzati képviselői posztért.
Csökkent a választási érdeklődés, fásultság tapasztalható
Ugyanehhez a dologhoz tartozik, hogy jóval kevesebb az idei választásokon a vállalkozó kedvű ember, aki az elkövetkező években képviselőként, vagy polgármesterként akarja szolgálni települését. Egészen pontosan mintegy hatezerötszázzal kevesebb lesz a jelölt az előző választásokhoz képest. Az adatok szerint az ország 3177 települése közül 3174-ben lesz szavazás. Az egyik településen például se polgármestert, se képviselőket nem tudnak választani a helyiek, jelentkező hiányában.
Budapesten mindig izgalmas a helyi választás. Itt él a legtöbb ember, ide összpontosul a hatalom, a fővárosnak a legnagyobb a súlya a gazdaságban is. Három hét múlva hét főpolgármester-jelölt vetélkedhet a posztért. A választás – csakúgy mint az országgyűlési – már új rendszer alapján történik.
Sok helyütt nem voksolhatnak kisebbségi jelöltekre
A választási fásultság leginkább a kisebbségek képviseletében nyilvánul meg. A négy évvel ezelőttihez képest háromezerrel kevesebben indulnak nemzetiségi jelöltként. Az NVI adatai szerint a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból 2162-t tudnak megtartani, a többi jelölt vagy a névjegyzékben szereplők hiánya miatt elmarad.
Mint a bevezetőben említettük: a távolmaradás a választásoktól, a világ számos országában nem bocsánatos bűn. Ez utóbbit, mármint a bűnt, tessék a szó szoros értelmében venni. Akad olyan ország a világon, ahol a notórius választási bliccelőt akár be is csukhatják. Igaz ezek, Fidzsi, Egyiptom vagy Chile, jó messze vannak tőlünk…
A demokrácia hatalmai szóval betartatása érdekes logikai kérdés, de nyilván azt célt szolgálja, hogy mindenki fejezze ki a véleményét egy ilyen fontos ügyben. Ezzel próbálják kiszűrni „a nem dönt, de utólag mégis kritizál” ellentmondását.
Húszmilliárd forint megy el idén választásokra
A kötelező szavazás intézményét először Belgiumban vezették be 1892-ben. A honatyák úgy gondolták, igencsak veszélybe sodorják a demokráciát, ha a részvétel ügyét pusztán a szavazásra jogosult állampolgárok lelkiismeretére bízzák.
Máig sokan alkalmazzák a belga módszert, a világ százkilencvennégy országából huszonnyolc államban számít törvénysértésnek a szavazófülkék elkerülése. Európában Belgiumon kívül a többi között Svájcban, Luxemburgban, Törökországban, Cipruson, Lichtensteinben büntetik azokat, akik nem mennek el szavazni. Korábban érvényben voltak szankciók Ausztriában, Hollandiában és Olaszországban is, de ezekben az országokban a közelmúltban eltörölték azokat.
Ha belegondolunk, a szankcióknak nem csak morális értelemben lehetne értelme akár nálunk is. Az idei év három fontos választására a Nemzeti Választási Iroda közlése szerint nem kis pénzt, nagyjából húszmilliárd forintot költünk el. Ebből a tekintélyes summából várhatóan hétmilliárd forintba kerül majd az önkormányzati választás.
