Volt már büntetés
Az újság úgy ítélte meg: az intézkedés veszélyezteti a szólásszabadság és a kommunikáció titkosságára vonatkozó alkotmányos jogokat.
Drago Menegalija, a rendőrség szóvivője a lapnak megerősítette, hogy a döntést a rendőrség igazgatósága hozta meg. „A bírósági gyakorlat másodlagos jogforrás a rendőrség számára” – mondta, és a legfelsőbb bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozott.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Egy muraszombati (Murska Subota) nőnek 1100 euró büntetést kellett fizetnie rágalmazásért, mert az odranci járási elöljáróról egy fórumon névtelenül azt állította, hogy korrupt. A legfelső bíróság helybenhagyta a körzeti bíróság döntését. A nő azért fellebbezett, mert szerinte a rendőrség jogtalanul szerezte meg számítógépes IP-címét és annak alapján személyes adatait.
A rendőrség új utasítása szerint a jövőben azok a névtelen kommentelők, akik a cikkek alá sértő hozzászólásokat írnak, többé nem hivatkozhatnak a kommunikáció titkosságára, és az ügyészség mellett a rendőrség is eljárást indíthat ellenük. A portáloknak és internetes lapoknak a rendőrség kérésére ki kell adniuk a névtelen felhasználóik adatait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jó ez nekik?
A lap elismerte, hogy valóban számos tapintatlan és hamis hozzászólás jelenik meg a világhálón, de a rendőrség „autonóm rendelkezése” szerinte azokhoz az időkhöz vezethet vissza, amikor az embereknek jól meg kellett gondolniuk, mint mondanak nyilvános helyen. Az újság továbbá felrótta az ügyészségnek és a rendőrségnek, hogy a gyűlöletbeszéd ellen nem tesz semmit, ami szintén bűncselekménynek számít.
Mojca Prelesenik adatvédelmi biztos úgy véli, a névtelen hozzászólókról begyűjtött metaadatok tárolása és elemzése eltántoríthatja a névtelen „kiszivárogtatókat” attól, hogy a társadalom számára fontos információkat hozzanak nyilvánosságra az interneten.
