Mi lesz még itt?
„Jelenleg megfigyelhetjük Európa valamiféle fokozatos és kezdődő régiósítását. Ez nem csak Katalónia. Ez Skócia is, amely Nagy-Britannia európai uniós kilépése után szeretné megismételni a korábbi népszavazást. Várható, hogy ezúttal Skócia a kilépésre fog szavazni, ami után be akar majd lépni az EU-ba” – jelentette ki Zeman az észak-csehországi regionális önkormányzati képviselők előtt.
„És ilyen Padánia (észak-olaszországi függetlenségi mozgalom) esete is. Ott aránylag erős szeparatista vagy autonomista mozgalom alakult ki” – tette hozzá.
A természet rendje
Milos Zeman természetesnek tartja, hogy az elszakadási tendenciák elsősorban a gazdagabb régiókban kapnak erőre. Elméletileg még Németországban is elképzelhető az ilyen szeparatizmus.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Ha ezt az elméletet a Német Szövetségi Köztársaságra alkalmaznám, mit gondolnak, kinek kellene elsőként elszakadnia? Nyilvánvalóan Bajorországnak. Természetesen egyáltalán nem azt akarom állítani, hogy ez megtörténik. Isten ments! Szeretnék azonban emlékeztetni arra, hogy már az első világháború után kész volt a bajor királyság felújításának a terve a Wittelsbach-dinasztia vezetésével. Amennyiben az a terv megvalósult volna, talán valamivel nehezebb lett volna Adolf Hitler útja a hatalomhoz” – fejtette ki a cseh államfő, aki kedden háromnapos látogatásra érkezett az észak-csehországi régióba.
Milos Zeman nem kommentálta a spanyol rendőrség kemény fellépését a szavazni kívánó katalánok ellen, amelyet korábban több vezető cseh politikus is elfogadhatatlannak minősített és élesen bírált.
Kijev nem tartja legitimnek a referendumot
Közben Ukrajna kijelentette: nem tartja legitimnek a katalán függetlenségi népszavazást, és továbbra is Spanyolország területi egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett áll – közölte kedden Marjana Beca ukrán külügyi szóvivő.
A tisztségviselő kifejtette, hogy az október 1-jén megrendezett „úgynevezett népszavazást” Kijev azért nem tartja legitimnek, mert annak megrendezése a spanyol jogszabályokba és az ország alkotmányába ütközött.
Hozzátette: Ukrajna támogatja azt, hogy a spanyol kormány kész párbeszédet folytatni különböző politikai erőkkel az országban „az alkotmányos keretek közötti rend helyreállítása” érdekben.
A szóvivő szavai szerint Kijev meggyőződése, hogy Spanyolország képes demokratikus úton rendezni minden belpolitikai problémáját.
Az eredmény
Az előzetes eredmények szerint a vasárnap tartott népszavazáson voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre. Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent.
A szavazáson részt vevők közül mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.
A spanyol kormány már előre törvényellenesnek minősítette a népszavazást.
Koszovó függetlenedése indította el a dominóhatást
Nem a katalán népszavazással, hanem Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával nyílt ki az európai függetlenségi törekvések „Pandora szelencéje” – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter kedden a szerbiai közszolgálati televízióban, ahol arról is beszélt, hogy azok, akik támogatták a katalánok népszavazását, hogyan fogják lebeszélni a boszniai szerbeket egy hasonló kezdeményezésről.
