Alábecsülték a problémát
„Nincsen vesztegetni való időnk” – hangsúlyozta Peter Altmeier a Bild című lapban hétfőn megjelent interjúban, amelyben a legmagasabb rangú német politikusok közül elsőként lényegében elismerte, hogy Németország nincs felkészülve az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelésére.
A menedékkérők száma az elmúlt tíz évben nagyon alacsony volt, „ezért sokan alábecsülték ezt az új dinamikát” – mondta Altmeier, hozzátéve, hogy a kormány a tartományokkal együtt „teljes erővel” dolgozik egy „gyakorlatias koncepción”, amely a „menekültáradat feltartóztatását” célozza.
A legfontosabb a menedékjogi kérelmek elbírálásának felgyorsítása, ezért egyebek között mérlegelik, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé sorolják – mondta a kancelláriaminiszter.
Nem csak a németeknek kihívás
Peter Altmeier a ZDF országos közszolgálati televízió reggeli műsorában is nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a migrációs válság „Európa egészének kihívás, és közösen kell úrrá lenni rajta”. Németországban „nagyon alaposan vizsgálják a menedékjogi kérelmeket, mert komolyan vesszük a menekültjogot” – mondta a kancelláriaminiszter. Ugyanakkor „jobban és gyorsabban kell dolgoznunk”.
Teljesen biztos abban, hogy Németország kezelni tudja a helyzetet, védelmet nyújt a háborús övezetekből érkező menedékkérőknek és hatékonyan fellép a menedékjoggal való visszaélések ellen. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy a legfőbb teendők körül nincs vita a politikai oldalak között, és minden bizonnyal a jövőben is sikerül kivonni a menekültválságot a pártpolitikai küzdelemből.
Visszaküldik őket a Balkánra
Egyetértés van abban, hogy a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügyét gyorsabban kell elbírálni, és utána „ezeknek az embereknek vissza kell térniük hazájukba, mivel a menekültjog nem a bevándorlásra vonatkozó alapjog” – szögezte le Peter Altmeier.
A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
Tavaly a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három országát – Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát – már átsorolták a biztonságos származási országok közé, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügyét részletes vizsgálat nélkül elutasítják és Németország elhagyására kötelezik a kérelmezőket.
A legutóbbi adatok szerint az idén eddig az összes származási országot együttvéve 302 ezer 415 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 100 ezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor érkezett a balkáni háborúk kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérő az országba.
