Az adatsorokat kommentáló citybeli közgazdászok egybehangzóan annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a magyar gazdaság esetében ez az aktivitási jelzőszám hagyományosan igen volatilis, és így nem feltétlenül mutatja közvetlenül a valós képet az, hogy a mutató – a térségen belül egyedüliként – Magyarországon emelkedett. A magyar gyáripari BMI 55,7 pontra nőtt márciusban a februári 54,1 pontról.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza keddi elemzésében közölte, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató 50,6-re esett az előző havi 51,6-ről. Jackson szerint „a jó hír az”, hogy az összesített régiós BMI-átlag még mindig az 50-es érték felett van, amely „legalábbis elvileg” a vizsgált szektor teljesítményének növekedése és zsugorodása közötti mezsgyét jelenti. A térségi feldolgozóipari aktivitás élénkülési üteme azonban így is lanyhult a múlt hónapban, és a márciusi jelzőszám háromhavi mélypontot jelent – hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
A szakértő kiemelte, hogy az egyetlen térségi kivétel Magyarország, ahol nőtt a BMI-mutató. Jackson szerint ugyanakkor a magyar aktivitási mutatót a térségi metodikától eltérő módszertannal számolják, ráadásul a magyar gyáripar beszerzésimenedzser-indexe hagyományosan rendkívüli kilengésekre hajlamos. Az Európai Bizottság gyáripari bizalmi felmérése, amely általában stabilabb teljesítményjelző, Magyarország esetében a múlt hónapban csökkent – tette hozzá a Capital Economics londoni közgazdásza.
Jackson szerint Közép-Európa egésze számára nem sok jót ígérnek az arra utaló jelek, hogy a német gazdaságból „fogy a gőz”. A szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a német ipari felmérések adataiból még mindig 3 százalék körüli éves összevetésű átlagos közép-európai ipari teljesítménynövekedési ütem vezethető le, szemben a tavalyi 0,5 százalékos éves szintre vetített régiós átlaggal.
Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza is azt emelte ki keddi értékelésében, hogy bár a magyar BMI-érték jóval a növekedést és a csökkenést elválasztó 50-es határszint felett volt a múlt hónapban, Magyarország esetében azonban ez az aktivitási mutató alacsony korrelációt mutat a tényleges ipari termeléssel, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság „egyértelműen mély recesszióban van”. Hewitt szerint ezért a ház „csökkentett fontosságot” tulajdonít a magyar feldolgozóipar esetében ennek az aktivitási mérőszámnak.
A Barclays vezető londoni elemzője a cég által vizsgált felzárkózó térségre – amelybe Közép-Európa, Oroszország és Törökország mellett Dél-Afrika is beletartozik – 50,6-es átlagos súlyozott BMI-értéket mutatott ki márciusra a februári 52,0 után, vagyis a felmérésbe bevont országcsoport feldolgozóipari aktivitásának élénkülési üteme összességében e cég számítási módszertana szerint is lanyhult. Hewitt hangsúlyozta elemzésében, hogy a múlt hónapban a ház által vizsgált régió BMI-mutatója a „volatilis magyar jelzőszám kivételével” egyöntetűen csökkent, így a megelőző két hónap kedvező lendülete most megtört.
A globális feldolgozó szektor egészének teljesítménye ugyanakkor – ellenkező irányú folyamatot tükrözve – márciusban valamelyest gyorsuló ütemben élénkült.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozóipari ágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzési menedzserindexét. A márciusról szóló felmérés alapján a ház által képzett mutató a JP Morgan szakelemzőinek keddi ismertetése szerint 0,3 ponttal 51,2 pontra emelkedett. Egy hónappal korábban 0,6 pontos csökkenést mértek a cég közgazdászai.
A JP Morgan elemzőinek számítási módszertana szerint a ház által mért márciusi globális gyáripari BMI-mutató éves szintre kivetítve a világgazdaság feldolgozószektorának 3 százalékos teljesítménybővülésével konzisztens.
