Maradhat a népszerűség
A jelenlegi tervek szerint 2017. január elsejétől változik a nyugdíj előtakarékosságot, egészséget és egészségmegőrzést támogató béren kívüli juttatások adóvonzata. Az eddigi, kedvezményes, 34,51 százalékos adózás helyett jövőre a munkáltatók már 49,56 százalékos terhek mellett gondoskodhatnak munkavállalóikról.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Fata László cafeteria szakértő legfrissebb munkáltatói felméréséből kitűnik, hogy bár a cégvezetők 47 százaléka szerint a kedvező adózású készpénz lesz 2017-ben a legnépszerűbb cafeteria elem, csupán 14 százalékuk zárkózott el a magasabb közteherrel adózó – vagyis a pénztárakat is magukban foglaló – juttatásoktól.
Vitathatatlan, hogy ezek a nyugdíjcélú megtakarításokat kiegészítő juttatások az elmúlt években nagy népszerűségre tettek szert. A piac legnagyobb szereplőjéhez, az OTP Nyugdíjpénztárhoz a befizetések egyharmada munkáltatói hozzájárulásból érkezett 2015-ben.
Sokan adnak cafeteriát
„Bizakodásra ad okot, hogy a munkáltatók nagy része az átalakuló adóterhek ellenére sem mond le a hosszú távú gondoskodást elősegítő béren kívüli juttatásokról” – fejtette ki Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szakember hozzátette: „Egy ilyen fontos kérdésben elengedhetetlen hogy a munkáltató a dolgozója mellé álljon, támogassa őt minden rendelkezésre álló eszközzel, így erősítse a felelősen gondolkodó munkaadó képét.”
„Emellett ésszerű lépés lenne, ha az éves 100 ezer forintos készpénztámogatást a munkavállalók öngondoskodásra fordítanák, hiszen az egyéni befizetéseik után igénybe vehetik az év végi 20 százalékos adó-visszatérítési lehetőséget is, amivel még közelebb kerülhetnek a gondtalan nyugdíjas évekhez” – fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.
A munkáltatói gondoskodás fontos szerepet tölt be a cégek életében, a megkérdezettek 90 százaléka alkalmaz valamilyen – dolgozói választásra épülő – cafeteria elemet. Az okok sokfélék lehetnek, a három legnépszerűbb az ilyen ösztönző, béren kívüli juttatások alkalmazására a munkavállalók bevételeinek kedvező adózású bővítése, a lojalitás növelése és a gondoskodó munkáltatói kép kialakítása. A kutatás szerint a megkérdezett vezetők 67 százaléka a fenti három ok valamelyikét említette elsősorban.
