A szakemberek december végére, január elejére datálják a hazai koronavírus elleni oltóprogram elindulását, ugyanakkor az emberek közel fele biztosan nem fogja magát beoltatni, 27%-uk pedig még nem tudja. – állapította meg a Marketing Professzorok legutóbbi COVID-19 védőoltás kutatása. Az online felmérést eddig 1212 magyar felnőtt töltötte ki az interneten, és a válaszokból jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarok nem igen bíznak a vakcinációban. Érdekes, hogy azok, akik már átestek a COVID-19 betegségen, még kevésbé nyitottak a lehetőség iránt, az ő válaszaikból kiderült, hogy 54% biztosan nem fogja kérni a védőoltást, további 27%-uk pedig még nem döntötte el. Az oltásellenesség hátterében többféle tényező állhat a kutatás szerint, amelyet érdemes átgondolni minden olyan kommunikációs szakembernek és orvosnak, aki valamilyen szempontból részt vesz a koronavírussal és az oltással kapcsolatos tájékoztató kampányokban.

A felmérésből tisztán kitűnik, hogy a magyarok fele nem tartja igazán súlyos betegségnek a koronavírus okozta fertőzést. A megkérdezettek 56%-a értékelte 8-as, 9-es, 10-es fokozattal a COVID-19 vírus okozta járvány veszélyességét egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Minden negyedik válaszadó szerint a vírus ugyan létezik, de nem veszélyesebb, mint az influenza. A válaszadók 62%-a pedig úgy véli, hogy azért kell betartani az óvintézkedéseket, mert ez egy olyan veszélyes vírus, aminek jelenleg nem is értjük teljesen a működését és mechanikáját. A kutatási eredményekből kirajzolódik, hogy az emberek 78%-ának közvetlen ismerősei között már előfordult a betegség, de csak egy ötödüknek volt olyan fertőzött ismerőse, aki nem élte túl a koronavírussal való találkozást.

Az oltásellenesség hátterében többféle tényező állhat. A legtöbben az esetleges nem ismert mellékhatásoktól félnek (66%), míg sokan úgy érzik (64%), hogy túl rövid idő állt rendelkezésre az oltás kifejlesztésére. Minden harmadik ember azért nem kérné az oltást, mert szerinte a koronavírus sem veszélyesebb, mint az influenza, és az ellen sem oltatja magát. Az oltásra hajlandó magyarok egyharmada az amerikai vakcinában bízik, az orosz oltóanyagot csupán 8% tartja megfelelőnek, a védőoltásért pedig a legtöbben semmit, vagy csak igen kevés pénzt (1000-5000 forint közötti összeget) fizetnének.

A kutatási eredményekből kitűnik, hogy az egészségügyi kommunikációs szakembereknek még sokat kell dolgozniuk azon, hogy a magyarok jó része ténylegesen kérje az önkéntes védőoltást. Bár a szakemberek egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a járványnak és az azzal járó szigorú korlátozási szabályoknak csupán csak a társadalom megfelelő átoltottsága vethet véget, ez még nem igazán épült be a köztudatba. A magyarok egyelőre jobban tartanak a vakcinációtól, mint magától a betegségtől és a járványügyi intézkedésektől.