Kit érdekel a talaj?
Az újságok tele vannak történetekkel a migrációról, az élelmiszerellátás problémájáról, az éghajlatváltozásról, azonban a talaj – talán nem meglepő módon – alig kap említést, mégis nagyon fontos mindhárom témával kapcsolatban.
Az Egyesült Királyságban úgy becsülik, hogy a talaj már csak 100 vetést bír el. Több mint 300 civil szervezet polgári kezdeményezést indít idén ősszel, hogy egész Európában felhívják a figyelmet a talaj megvédésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Mi lesz ebből?
A kapcsolat a migráció, az éghajlatváltozás és a termőföld között elsőre nem egyértelmű, de a kutatók kimutatták, hogy míg egyesek háborúk miatt hagyják el otthonaikat, mások a rossz minőségű föld miatt kénytelenek útnak indulni.
A tudósok arra számítanak, hogy az éghajlatváltozás növeli ezt a fajta migrációt, és arra figyelmeztetnek, hogy a földek minőségének romlásával veszélybe kerülhet a világ élelmiszerellátása, ami az árak jelentős növekedéséhez fog vezetni, és ez a szegényekre lesz a legnagyobb hatással. Ennek következménye valószínűleg nagy éhezés lesz, erőszakosabb társadalom, és végső soron akár fegyveres konfliktusok.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A klímaváltozás ellensége
A talajdegradációnak van egy áttételes hatása is az éghajlatváltozásra, mivel a föld jelentős mennyiségű szenet tartalmaz. Sőt, az európai termőföldekben annyi a szén, amely egyenértékű az EU üvegházhatást okozó gázainak 50-szeresével. És ha csak az európai talajok széntartalmának 0,1 százalékát szabadítanánk fel a levegőbe, az egyenlő lenne 100 millió autó éves kibocsátásával.
Valójában ha a termőföldek minősége tovább romlik, az veszélyeztetni fogja az éghajlatváltozás mérséklésére kitűzött célokat, és emelkedni fog a szén szintje a légkörben.
Hála a rengeteg kampánynak, a méhek fontossága az élelmiszertermelésben elég figyelmet kap ma már a médiában, a közvéleményben és a politikusok között is, de a talaj szerepe ritkán merül fel. Ez tragikus, mivel a globálisan elfogyasztott napi kalória 98 százaléka a talajból jön.
Ördögi körben
A talaj ásványi anyagokat, szerves anyagokat tartalmaz és hatalmas a biológia sokfélesége, ami megvédi a növényeket a betegségektől, szállítja nekik a vizet és a tápanyagot, és segít megállítani a talajeróziót.
A növényvédő szerek és műtrágyák megölik az életet a talajban. Ez egy ördögi kör, mivel a gazdálkodók kénytelenek drágább vegyi anyagokat vásárolni, hogy lépést tudjanak tartani a termeléssel, miközben tönkreteszik a fő forrásukat, azaz az élő talajt és a biodiverzitást, és ezáltal csökken az értéke az előállított termékeiknek, amikből hiányoznak a természetes vitaminok és tápanyagok.
Ha folytatni akarjuk a gazdálkodást Európában, most kell cselekedni és megvédeni termőföldjeinket úgy, hogy felhagyunk az intenzív iparszerű mezőgazdasággal, és átnyergelünk olyan módszerekre, mint az agrár-ökológia, amiben komposztot használnak, zöldtrágyát és vetésforgót. Ez az jelenti, hogy át kell gondolni a jelenlegi európai agrárpolitikát, ami jelenleg az intenzív gyakorlatokat támogatja.
A szőnyeg alá söpörve
Mindent összevetve csak EU-szintű jogi eszközökkel tudjuk megvédeni talajunkat. Az Európai Bizottság egy évtizeddel ezelőtt már előállt javaslataival, de pár tagállam blokkolta az elképzeléseket, és azóta nem is foglalkoztak a kérdéssel – figyelmeztet az EurActiv.hu írója.
Korábbi felmérések szerint a globális föld 10-20 százaléka már most rossz formában van, világszerte a mezőgazdasági területek több mint felét érinti a talajerózió. Az EU-ban a földek negyedét érinti ez a probléma.
Röviden tehát a termőföldünk sokkal több, mint kosz, és sokkal több védelmet érdemelne, mint amennyit jelenleg kap.
