Első lépés: reformok
„Koncepciónk azokat a lépéseket tartalmazza, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen, hogy legyen egy új népszavazás” – mondta a kelet-lengyelországi Bialystokba látogató Kaczynski, hozzátéve, hogy ki kell használni azokat a brit hangokat, melyek az EU-ban maradás mellett szólalnak fel.
Aláhúzta ugyanakkor: az EU-nak „radikálisan változnia kell”. Megerősítette múlt pénteken megfogalmazott véleményét, miszerint új uniós alapszerződés kidolgozására van szükség. Ez elsősorban a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét tartaná szem előtt, és „a nemzetállamok nagyon messzemenő autonómiáján alapulna”.
„Európa gazdagsága a nagy kulturális sokszínűségben, a társadalmi élet különféle struktúráiban rejlik” – mondta Kaczynski, hozzátéve, hogy mindezt nagy erővé lehet egyesíteni, de „más elvek mentén, mint a lisszaboni szerződés és még inkább az ezt követő gyakorlat meghatározza”.
A PiS elnöke úgy találta: semmi jóra nem vezetett a „fatális elv”, hogy a nehéz helyzetekre „még több Európa” jelszóval kell reagálni. A mélyebb uniós integrációt Kaczynski egyenlővé tette Berlin és Párizs hatalmának megerősítésével.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A brit szavazás eredményét az eddigi uniós politika „nagy, borzasztó vereségének” minősítette, melyből „az EU jelenlegi vezetésére nézve személyi következtetéseket kell levonni”. Kaczynski ebben az összefüggésben az Európai Bizottság szerepét emelte ki, és külön kitért Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnökének személyére is. Tusk szerinte az Egyesült Királysággal folytatott uniós tárgyalások egyik főszereplőjeként „közvetlenül felelős a Brexitért”.
Kihat a Brexit a lengyel gazdaságra
A Brexit legfeljebb 0,1-0,2 százalékponttal vetheti vissza a lengyel GDP-növekedést az idén és jövőre – mondta Leszek Skiba pénzügyminiszter-helyettes hétfőn.
„Költségvetési szempontból nincs különösebb okunk aggodalomra” – tette hozzá. A pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a piacok sokkal visszafogottabban reagáltak, mint arra számítani lehetett.
A lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja, Jerzy Zyzynski a PAP hírügynökségnek adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy Lengyelországnak a Brexit után is a kamatlábak stabilizálására kell törekednie. Elmonda, hogy a monetáris tanács nem látja szükségét sem az alapkamat megemelésének, sem csökkentésének.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Lehetne csökkenteni a kamatot további 50 bázisponttal, de ennek csak minimális hatása lenne” – fogalmazott, megjegyezve, hogy „nem vezetne a kamatok csökkenéséhez a kereskedelmi bankoknál. Jó lenne persze, ha olcsóbbak lennének a hitelek, de ez már sokkal inkább magukon a kereskedelmi bankokon múlik, mint a jegybanki alapkamaton.”
A kamatemelés mellett pedig egyáltalán semmi nem szól véleménye szerint. „Ha mondjuk megugrana az infláció, akkor mindjárt más lenne a helyzet, de ez még nyitott kérdés. A prognózisok nagyon eltérőek. Majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgok” – mondta. A devizapiacokon egyáltalán nincs szükség jegybanki beavatkozásra – szögezte le a lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja.
„A zloty gyengült ugyan valamelyest, de árfolyama jelenleg stabilnak mondható” – mondta. Jerzy Zyzynski szerint a Brexit-szavazást az Európai Bizottság hatásköreinek elburjánzására figyelmeztető jelnek kell tekinteni az Európai Unióban.
