Ma nyújtja be az Országgyűlésnek a 2014-es költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A jövő évi büdzsé 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számol, míg a hiánycél 2,9 százalék. A kormányzati kommunikáció szerint a választási évben nem lesz szükség megszorításokra, s a büdzsét már csak „finom hangolással” kell módosítani.
Eltúlzott és alábecsült tételek
A 3 százalékos hiánycél tarthatónak tűnik, de alig hihető, hogy a jövő évi költségvetés kialakítása már csupán „finom hangolást” igényelne – vélekedett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Szerinte azért kell még belenyúlni a költségvetésbe, mert vannak eltúlzott és alábecsült tételek. Példaként a 150 milliárdos frekvencia bevételt említette, mert ennyi a jelenleg ismert intézkedések alapján nem folyhat be a telekom szektorból. Továbbá a költségvetési tartalék is nagyon alacsony, hiszen az idei évben is szükség volt az előirányzott 600 milliárdra, míg a jövő évre ennek töredékét tervezték.
Emellett a váratlan tényezőkkel is számolni kellene – folytatta. A kormány jövőre a GDP 2 százalékos növekedésével számol. A piac azonban nem osztja a kincstári optimizmust. Az Equilor elemzői csak 1,5 százalékos növekedéssel kalkulálnak.
Májusig megúszható a túlzottdeficit-eljárás
Jelentős kockázatok rajzolódnak ki már az előzetes számok alapján is – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az egyik fontos kérdés, hogy vajon mit gondol majd a jövő évi költségvetésről az Európai Bizottság, s milyen őszi előrejelzést ad a 2014-es költségvetési folyamatokra? Másrészt, az is döntő lehet, hogy vajon majd a választások után felálló új kormány képes lesz-e megakadályozni az államháztartási hiány 3 százalék fölé szaladását?
KT: indokolt a tartalékszint átgondolása
A Költségvetési Tanács teljesíthetőnek tartotta a kormány jövő évi, 2,9 százalékos GDP-arányos hiány-, és 2 százalékos növekedési célját, amely véleménye szerint a bővülés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik. A testület ugyanakkor jelentős bevételi (elsősorban az áfánál) és kiadási kockázatokat is lát, ezért indokoltnak tartják a megfelelő tartalékszint ismételt átgondolását.
Véleménye szerint az Európai Bizottság ősszel még nem tudja számszerűsíteni a 2014-es magyar költségvetés kockázatait, sőt, valószínűleg még jövő februárban sem, ezért várhatóan a májusi választásokig nem fenyegeti az országot egy újabb túlzottdeficit-eljárás.
Orrnehéz évek, farsúlyos ciklusok
Hagyományosan süllyedő hajóra emlékeztet a magyar büdzsé. Az év első felében általában a költésen van a hangsúly, míg a nyár derekától már a bevételek után kapdos a kormány. Erre mondják az elemzők, hogy „orrnehéz” a költségvetés. Ami jórészt az állami intézményfenntartás és adóztatás természetéből adódik. A kiadások zöme már az év elején jelentkezik, míg az adóbevételek jelentékeny része csak az esztendő végén folyik be az államkasszába.
Megfigyelhetünk egy hosszabb költségvetési ciklust is. Amennyiben a rendszerváltás óta, a négyéves parlamenti ciklusokat tekintve, mindig „farsúlyos” a büdzsé. A választások közeledtével ugyanis egyre jobban belemerül az osztogatásba a mindenkori kormányzat. Vagyis a választási években különösen felerősödik a deficithajlam.
