A határ a kulcs
A Kurier című osztrák lapban ismertetett miniszteri javaslat szerint mindez azt jelentené, hogy akik az olaszországi Lampedusa vagy a görögországi Leszbosz szigetére érkeznek, azokat nem lehetne továbbszállítani a kontinensre. Kurz szerint az embereket elsősorban az unió külső határain nem szabad átengedni, ha azonban ez megtörténik, akkor az országhatároknál kell megállítani őket.
Mint fogalmazott: nemcsak a migránsok elosztásáról, hanem a külső határok védelméről is beszélni kell. „Mert egy jó elosztási rendszer sem oldhatja meg a nagy menekültáradat problémáját” – mondta.
Emberileg teljesen érthetőnek nevezte, hogy a menekültek nem a biztonság miatt, hanem egy ausztriai, németországi vagy svédországi jobb élet reményében akarnak Európába utazni. „Amennyiben teljesítjük ezt a kívánságukat, ne csodálkozzunk azon, hogy egyre többen érkeznek majd” – fogalmazott a tárcavezető.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Le is zárhatja határait
Sebastian Kurz szerint ha nem állítják meg az embereket, akkor még többen fogják követni őket. Kurz figyelmeztetett, hogy amennyiben az unió nem oldja meg a helyzetet, úgy az osztrák-olasz határszakaszon fekvő Brenner-hágóhoz nagy számban érkezhetnek menekültek.
„Senki nem tudja, hogy hányan fognak még jönni, azonban jelenleg kifejezetten sokan vannak” – szögezte le a miniszter.
Több mint 24 ezer menekültügyi eljárás indult idén július végéig Ausztriában, ez az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvanöt százalékát teszi ki. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint 37 500 menekültstátusz iránti kérelmet fogadnak be az idén. Amennyiben ennél többen érkeznek, akkor Ausztria lezárhatja a határait.
Humánus megoldást keresnek
A horvát tárcavezető szerint fel vannak készülve egy esetleges újabb migránshullám feltartóztatására. „Szerbiából folyamatosan Magyarország felé áramlanak a migránsok, ami azt bizonyítja, hogy jelenleg nincs veszély” – vélekedett.
Orepic kiemelte, Horvátország készen áll arra, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez, és a migránsválság humánus megoldását keresi.
Mint mondta, „kiválóan” együttműködnek a szomszédos országokkal, partnerként és barátként segítik egymást a probléma megoldásában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Milliós beruházás
Bejelentette, hogy az uniós határellenőrzési ügynökséggel (Frontex) és a védelmi minisztériummal közösen októberben nagyszabású gyakorlatot is tartanak az Adrián, hogy bebizonyítsák: Horvátország komoly ország, és a schengeni övezetet a tengeren is meg tudja védeni.
Tovarnikban júniusban készült el az új tranzitközpont, amely 27 millió kunába (több mint egymilliárd forint) került. Ebből 21,7 millió kunát schengeni alapból finanszírozott a kormány, az állam csak a forgalmi adót fizette saját költségvetésből.
Az épület valamivel több mint 15 ezer négyzetméteren fekszik. A harmadik országból érkezett menekültek részére 1175 négyzetméter lakóterületet alakítottak ki benne. A befogadóállomáson 14 négyágyas szoba, két, családok befogadására alkalmas háromágyas szoba, könyvtár és játszószoba is helyet kapott.
A tranzitközpontban ideiglenesen azok a migránsok kapnak helyet, akiket illegális határátlépésen értek tetten a hatóságok. Addig lesznek ott, amíg el nem szállítják őket egy menekültközpontba, vagy ki nem utasítják őket az országból.
Készülnek az újabb hullámra
Az Index.hr horvát internetes portál ugyanakkor arról cikkezett, hogy tavaly ősszel, Zoran Milanovic akkori miniszterelnök és Ranko Ostojic belügyminiszter „tranzitpolitikát” folytatott migránsügyben: beengedték az országba a migránsokat, majd gyorsan Magyarországra vagy Szlovéniába küldték tovább őket.
A hírportál szerint Horvátország jelenleg „csendben” készül egy újabb tömeges migránsáradat feltartóztatására. Ezt jelzi szerinte, hogy a belügyminisztérium a két Szerbiával határos megyében is visszahívta állomáshelyükre azokat a rendőröket, akik a turistaszezon miatt az Adrián teljesítettek szolgálatot. Ezenkívül másfél hónappal ezelőtt Szlavóniában több tucat tartalékos kapott katonai behívót, ami kisebb pánikot is okozott a lakosság körében.
A hadsereg tartalékosait két okból hívták be: arra az esetre, ha a hadsereg nem tudna feltartóztatni egy újabb menekülthullámot, vagy azért, hogy a rendőrségnek logisztikai segítséget nyújtsanak – írta a portál.
Brüsszelre várva
Daniel Srb, a jelenleg parlamenten kívüli Horvát Jogpárt (HSP) elnöke a horvát-magyar határon, Lőcsön (Luc) csütörtökön mindazonáltal úgy nyilatkozott a sajtónak: sem az előző, sem a mostani ügyvezető kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy felkészüljön a migránsválságra.
„A szögesdrótkerítés a horvát-magyar határon szükségtelen, és soha nem kellett volna felépíteni, ha a tavaly őszi migránsválság ideje alatt Horvátországnak határozott vezetése van” – jelentette ki.
A Magyarországon életbe lépett újabb intézkedések kapcsán azt mondta: „Mint ahogy 15 hónappal ezelőtt, a magyarok megint tudnak valamit, mi horvátok pedig megint nem tudunk semmit, és arra várunk, hogy Brüsszel, Berlin és Bécs mondja meg, hogy mit csináljunk”.
