Európai léptékben gondolkodik
Nakanisi Hiroaki a Daily Mirror című baloldali londoni napilap kommentárrovatában azt írta: a Hitachi és a brit gazdaságban jelenlévő többi japán nagyvállalat szerint a Brexit-párti – vagyis a kilépésért kampányoló – tábornak nincs válasza arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia miként tudná elérni a költségmentes hozzáférést az EU hatalmas egységes piacához az unión kívülről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A Hitachi brit gyártókapacitásának bővítését tervezi, de a brit EU-tagság megszűnése e terv átgondolására kényszerítené, mivel továbbra is európai léptékben gondolkodik, és Brexit esetén hátrányos helyzetbe kerülne, ha európai üzleti terveit Nagy-Britanniából próbálná elérni – áll a cég elnökének írásában.
Sokat fektettek a szigetországba
Nakanisi felidézi, hogy a Hitachi egymilliárd font (több mint 400 milliárd forint) értékű beruházást hajtott végre eddig a brit vasúti és energiaipari szektorban, vasúti beruházásainak globális központját is Londonba telepítette.
Az 1980-as években a Nissan és a Toyota autógyárak is Nagy-Britanniában hozták létre európai gyártóközpontjukat, abból a meggondolásból, hogy brit részlegeik így európai vállalatoknak minősülnek – írta a Hitachi elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a japán vállalatok közvetlenül 140 ezer, a beszállítói hálózatokkal együtt számolva ennél is sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak Nagy-Britanniában, de ha a brit EU-tagság megszűnik, a jövőbeni beruházások kilátásai rögtön „egész másképp néznének ki”. A brit EU-tagságról döntő népszavazás közeledtével sorra érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit gazdaságban jelenlévő külföldi nagyvállalatoktól, sőt nemrégiben a japán miniszterelnök is aggályainak adott hangot.
A japán kormányfő is aggódik
Abe Sindzó, aki májusi európai körútja során David Cameron brit miniszterelnökkel is tárgyalt Londonban, megbeszélései után kijelentette: sok japán cég éppen azért hozta létre brit érdekeltségeit, hogy innen elérje a kontinentális EU-piacot is, és a japán vállalati szféra jóval kevésbé tartaná vonzó befektetési helyszínnek a brit gazdaságot, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A japán kormányfő utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia aligha számíthatna külön kereskedelmi megállapodásra Japánnal, ha kilép az EU-ból. Kijelentette: a japán kormány elsősorban az Európai Unióval mint nagykiterjedésű gazdasági térséggel kíván kereskedelmi tárgyalásokat folytatni, nem külön-külön egyes európai országokkal.
Az Airbus is felállna
Nemrégiben az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium – amely 25 brit telephelyen közvetlenül 15 ezer, a beszállítókkal együtt közvetve százezer brit alkalmazottat foglalkoztat – szintén egyenes utalást tett arra, hogy ha a választók többsége a kilépésre voksol a népszavazáson, az kérdésessé teheti az Airbus jövőbeni nagy-britanniai beruházásait.
Az alkalmazotti állománynak körbeküldött felhívás szerint az Airbus üzleti modellje teljes mértékben arra épül, hogy a cég minden korlátozás nélkül mozgathassa Európában termékeit, alkalmazottait és üzleti elképzeléseit, és nem hiszi, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, az javítaná az Airbus nagy-britanniai működésének versenyképességét.
Megpróbálnák megakadályozni
A Microsoft amerikai szoftveróriás brit részlegének vezetője, Michel Van der Bel szinte ezzel egy időben, a cég ötezer nagy-britanniai alkalmazottjának küldött körüzenetében úgy fogalmazott, hogy a további brit EU-tagságtól a Microsoft jövőbeni nagy-britanniai beruházásainak fontos kritériumai függnek.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap keddi értesülése szerint a brit parlament alsóházának EU-párti képviselői a Brexit-tábor népszavazási győzelme esetén megpróbálnák megakadályozni, hogy Nagy-Britannia kiváljon az EU egységes belső piacából is, jóllehet ez azzal járna, hogy a brit kormánynak továbbra is el kellene fogadnia az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, vagyis nem lehetne korlátozni az EU-tagállamokból érkező munkavállalók nagy-britanniai letelepedését.
A Brexit-párti tábor egyik fő célkitűzése éppen az EU-ból érkező bevándorlók számának jelentős csökkentése.
