A Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben Ciprasz közölte, hogy a kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.
Örült a piac
A hír hatására Európában megugrottak a vezető tőzsdeindexek, a perifériás euróövezeti kötvényhozamok csökkentek, az euró árfolyama pedig erősödött a dollárhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon. A frankfurti DAX-index 2,10, a párizsi CAC 2,36, a londoni FTSE100 pedig 1,47 százalékos pluszban állt háromnegyed 12 körül.
Délután folytatják
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában elutasította a görögök újabb javaslatát, mivel szerinte Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni. Schäuble emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a korábbi status quóhoz ragaszkodni.
„A feltételek teljes mértékben megváltoztak, a pár nappal ezelőttihez képest más helyzetben vagyunk” – szögezte le a keményvonalas álláspontjáról ismert német politikus utalva arra, hogy egy új segítségről immár az Európai Stabilitási Mechanizmussal kell megegyezni, amely más szabályok szerint működik, mint a hiteleket eddig biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alap.
Névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselők már a német pénzügyminiszter nyilatkozata előtt figyelmeztettek arra, hogy a görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti pénzügyminisztereken. Egy tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy elméletileg július 20-ig megköthetik az új megállapodást a görögökkel.
Ezt ajánlotta Ciprasz
Alekszisz Ciprasz levelében öt pontban foglalta össze kéréseit és felajánlásait. Egyebek között azt kérte, hogy tartsák fenn a görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt és lassabban vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését célzó pótlékokat.
Azt ígérték, hogy eltörlik a mezőgazdasági dolgozó adókedvezményeit, csökkentik a védelmi kiadásokat, ősszel megteremtik a nyugdíjrendszer átfogó reformjának jogi kereteit, valamint megállapodás esetén elfogadják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi ajánlásainak egy részét.
Megegyezést sürget Franciaország
„Az a cél, hogy megegyezzünk még a (vasárnapi) referendum előtt, ha lehetséges” – mondta szerdán a tárcavezető az RTL francia kereskedelmi rádióban néhány órával az Eurogrop, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciája előtt, amelyen egy új, ezúttal 2010 óta már a harmadik segélycsomag fognak tárgyalni annak érdekében, hogy Görögország ne sodródjon ki az euróövezetből. „A megállapodás lehetősége létezik, ez már valami” – vélte Sapin.
A pénzügyminiszter cáfolta azt a feltételezést, hogy a népszavazás elkerülése a cél, de azt elismerte, hogy a nem győzelme „azt a kockázatot hordozza magában, hogy Görögország kisodródik az euróövezetből”.
Szerinte ugyanakkor „a referendum a görög kormány, a görög parlament döntése. Nem nekünk kell kívülről megmondani, hogy kell-e népszavazást rendezni vagy sem” – hívta fel a figyelmet a francia kormánytag.
Németország nem is olyan szigorú?
Sapin nem ért egyet azzal, hogy Berlin lenne a legszigorúbb európai partner a tárgyalásokon az öt éve a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank pénzügyi támogatásából élő Athénnal szemben. Úgy vélte, a kisebb országok a legszigorúabbak, „akik az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek”, ezek között megemlítette Szlovákiát és Szlovéniát.
„Ezek az országok azt mondják Görögországnak: én megtettem az erőfeszítéseket, azóta jobban megy nálam. Te is tegyél erőfeszítéseket, de ne kérd azt, hogy az én népem segítsen neked ebben, miközben nálad a minimálbér és a nyugdíjak magasabbak, mint nálam” – fogalmazott Sapin.
Milliárdokat kaptak
Görögország 2010 óta két mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások, kedden éjfélkor pedig hivatalosan is lejárt a program.
A görög kormány kedden az utolsó pillanatban a mentőcsomag meghosszabbítását kérte, de ezt az eurózóna pénzügyminiszterei elutasították.
Leminősítés és fizetésképtelenség
A befektetésre nem ajánlott – spekulatív – osztályzati sáv mélyére süllyesztette Görögország államadós-besorolását a Fitch Ratings. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig megerősítette, hogy Görögország nem törlesztette a keddi határidőre 1,5 milliárd euró értékű tartozását.
