Hatékony jegybank kell
A jelölt a szerdai meghallgatásán elmondta: a jelenlegi mérsékelt inflációs környezetben az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás szempontjainak összehangolása az MNB Monetáris Tanácsának legfontosabb feladata, és az, hogy ne hozzon olyan döntést, amely a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné.
A pénzügyi stabilitás érdekében a makroprudenciális szabályozásra hárul a nagyobb feladat, fontos követelmény azonban, hogy a pénzügyi felügyelet és a pénzügyi fogyasztóvédelem integrációja teljes körűen kibontakozzon, hatékonyabbá váljon.
Újító munka
Báger Gusztáv a meghallgatásán megtisztelőnek nevezte, hogy olyan monetáris tanács tagjának jelölik, amely újító, innovatív módon tud megfelelni a jegybanki törvényben meghatározott feladatainak.
Véleménye szerint a tanács újító, cselekvő tevékenységére a globális kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat kedvezőtlen alakulása miatt továbbra is szükség van, ezért különösen fontosnak tartja a monetáris tanács sokoldalú mérlegelő és kockázatelemző képességének megőrzését, hatékony fejlesztését.
Támogatni fogja a kormányt
Báger Gusztáv hangsúlyozta, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás összehangolása révén lehetőség nyílik arra, hogy megvalósuljon a jegybank harmadik feladata, a kormány gazdaságpolitikájának támogatása monetáris politikai eszközökkel. Ennek során a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elősegítése, továbbá olyan kormányzati gazdaságpolitika folytatásának támogatása kerül előtérbe, amely mérsékli az ország külső sérülékenységét – emelte ki a jelölt.
Figyelni kell az új eszközöket
Báger Gusztáv ebben a folyamatban fontosnak tartja a jegybanki eszköztár megújítását is, azt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa az önfinanszírozási program folytatása érdekében a kéthetes jegybanki betét helyett bevezeti a három hónapos, fix kamatozású jegybanki betétet, amellyel szemben a bankok várhatóan előnyben részesítik az állampapírok vételét, azok magasabb hozamát. Így a kereskedelmi bankok a jövőben inkább az államot finanszírozzák, mint a jegybankot – mutatott rá.
Báger Gusztáv az MNB kamatpolitikája változása mellett ígéretesnek tartja az nhp+ elindítását is, mivel ez a növekedési hitelprogramból eddig kiszorult, kockázatosabb kis- és közepes cégek hitelhez jutási lehetőségeit bővíti ki.
A jegybank önfinanszírozási programja már az elmúlt másfél évben is jól szolgálta az ország külső sérülékenységének csökkentését, ennek segítségével megnőtt a bankok állampapír-állománya, az államadósságon belül a devizaadósság aránya 8 százalékponttal 34 százalékra csökkent – emelte ki.
Nagy figyelemmel kell kísérni az új monetáris eszközök működését és hatását a bankrendszerre, valamint a pénzügyi folyamatokra a jövőben, hogy szükség esetén az MNB gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni.
Tanítás és pozíciók
Báger Gusztáv 1938. szeptember 12-én született a Vas megyei Csörötneken. 1961-ben okleveles közgazdaként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem). 1961-1965 között az egyetemen tanársegédként oktatott. 1975-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. 2000-2011-ig a Szolnoki Főiskolán pénzügytant és nemzetközi pénzügyeket tanított. 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárává nevezték ki. 2011 óta professor emeritus.
1965-től 10 évig a Tervgazdasági Intézet tudományos főosztályvezetője volt 1975-1981 között az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) szakértőjeként dolgozott. 1981-1990 között az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. 1992-2000 között a nemzetközi pénzügyi intézmények titkárságának vezetőjeként tevékenykedett.
1995-1997 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatósági tagja volt. 1997-ben a Budapest Bank Rt. igazgatósági tagja lett. 2003-2008 között az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója volt.
Kutatási tapasztalat
Kutatási területe az ökonometria, a globalizációs fejlődés mozgatórugóinak és hatásainak tanulmányozása, különös tekintettel az állami és a magánszektor együttműködésének terjedő új formáira és a közpénzügyek átláthatóságára.
1971-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa lett, 2000-ben habilitált. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Tudományos munkássága mellett verseket is publikál, több kötete jelent meg, 2008-ban Bertha Bulcsú-emlékdíjjal, 2012-ben József Attila-díjjal ismerték el.
Az MNB kedden közölte, hogy Kandrács Csaba július 6-i hatállyal lemond a monetáris tanácsban viselt tagságáról, a jövőben ugyanis a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.
