Nem reagálja túl Magyarország a felpörgött inflációt
Hiába indult be az infláció, várhatóan csak az EKB szigorítása után kezdenek kamatcsökkentésbe Matolcsyék – vélik a Raiffeisen elemzői.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A héten közzétette az utolsó negyedéves GDP adatokat a KSH. Az előzetes számok alapján a gazdaság csupán 1,6 százalékkal nőtt éves alapon, amely messze alulmúlta az előzetes piaci várakozásokat. A KSH elmondása alapján az ipar és az építőipar gyengén szerepelt, minden más azonban hozzájárult a növekedéshez.
A 2016-os év egészében mindezzel együtt 2 százalékos volt a növekedés, ez azonban így négyéves mélypont. A Raiffeisennél korábban 2,2 százalékos bővülést prognosztizáltak a tavalyi év egészére, jóllehet nem tartják kizártnak, hogy a részletes adatokkal együtt a KSH felfelé korrigálja az utolsó negyedévi számokat, úgy pedig akár kicsivel 2 százalékot is meghaladhatja a végleges mutató.
Az idei évet és a következő éveket illetően továbbra is optimisták a banknál, és nem változtattak az előrejelzéseiken. Idénre 3,2 százalékot, jövőre 3,4 százalékot várnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Felülteljesítő infláció
Az előzetes GDP-vel együtt megjelent a januári infláció is, amely viszont jóval a várt feletti lett. Éves alapon 2,3 százalékkal drágultak az árak, miközben a piac körülbelül 1,9-2 százalékot várt és mi is 1,9 százalékot prognosztizáltunk. A vártnál nagyobb emelkedés a részletek alapján egyértelműen az élelmiszerek jelentős drágulásának volt betudható, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a célzott élelmiszer-áfa csökkentések sokkal kisebb, vagy majdnem, hogy semmilyen mértékben sem érvényesültek a végleges kiskereskedelmi árakban, szemben a várakozásainkkal.
Ami ebből persze a piacoknak fontos, hogy az évet így 0,4 százalékponttal feljebb kezdjük, így pedig még idén megközelíthetjük a jegybanki inflációs tolerancia sáv 4%-os felső értékét, amelyet egyesek a szigorítás mielőbbi megkezdésének feltételeként aposztrofálnak.