A defláció legalább az idei nyár végéig kitart
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: a kamatcsökkentés mértéke és a tájékoztatón elhangzottak alapján a ház két-három további kamatcsökkentéssel és az idei év végére 1,65 százalékig süllyedő MNB-alapkamattal számol.
Jackson előrejelzése szerint az MNB ezt a kamatszintet a legnagyobb valószínűséggel 0,10 vagy 0,15 százalékpontos csökkentésekkel éri el.
Az elemző szerint a monetáris tanácsot valószínűleg egyre inkább aggasztja az a lehetőség, hogy az alacsony olajárak egyik átszűrődő hatása a bérnövekedés ütemének lassulása lesz, és emiatt még mélyebben meggyökeresedhet a defláció a magyar gazdaságban.
A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint a ház az MNB lefelé módosított – az idei évre zéró, jövőre 2,6 százalékos átlagos inflációt valószínűsítő – új előrejelzésénél is alacsonyabb inflációt vár, és saját prognózisa szerint a tizenkét havi magyarországi infláció 2016 végén sem éri el a 2 százalékot. A ház szerint a defláció legalább az idei nyár végéig kitart.
A Capital Economics a maga részéről azonban – a monetáris tanáccsal ellentétben – nem tartja aggályosnak a második körös deflációs hatásokat. Jackson szerint jelenleg inkább úgy tűnik, hogy a defláció lendületet ad a reálbér-növekedésnek és a fogyasztási kiadásoknak.
Meddig csökkenti a kamatot az MNB?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi, 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, amelyet addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik.
A 3 százalékos jegybanki inflációs cél köré kialakított +/-1 százalékpontos toleranciasáv funkciója a Capital Economics elemzőjének értékelése szerint egyszerűen az, hogy a jelenlegi inflációs környezetben reálisabbá tegye az inflációs célkövetést, és valószínűleg csekély gyakorlati hatása lesz a monetáris politikára.
Jackson szerint mindezt egybevetve az valószínűsíthető, hogy az MNB új enyhítési ciklusa kismértékű lesz, és ennél nagyobb jelentőségű, hogy a várhatóan tartósan alacsony inflációval jellemzett környezetben az MNB-nek módja nyílik a rendkívül laza monetáris politika hosszas fenntartására.
Valószínűleg a forintárfolyam mozgása is beleszólhat a csökkentésbe
Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntés után közölte, hogy a ház elhúzódó negatív inflációt vár Magyarországon, és a belépő éves bázishatásokból eredően csak az idei negyedik negyedévben számít az inflációs ütem gyorsulására, tekintettel arra, hogy a tavalyi azonos időszak átlagában 2 százalékkal esett az éves fogyasztói árindex.
A cég szerint ugyanakkor az éves infláció a későbbiekben is jóval elmarad a célsáv 3 százalékos középszintjétől.
A Barclays a keddi kamatdöntésig összesen 0,60 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel – így 1,50 százalékig süllyedő MNB-alapkamattal – számolt, és azt jósolta, hogy az MNB ezt három, egyenként 0,20 százalékpontos lépéssel éri el márciusban, áprilisban és májusban.
A keddi kamatdöntő ülés után Hewitt közölte, hogy bár a cég szerint a jelenlegi inflációs környezetben az MNB-nek van mozgástere a további enyhítéshez, a 0,15 százalékpontos kompromisszumos mértékű kamatcsökkentés ugyanakkor azt jelentheti, hogy a magyar jegybank enyhítési ciklusa a Barclays eredeti várakozásánál valamivel kisebb mértékű lesz.
A Barclays vezető londoni elemzője szerint a következő kamatdöntések mértékét valószínűleg a forintárfolyam mozgásai határozzák majd meg.
Ha megmarad a forint lendülete, az MNB kockáztat majd
Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének felzárkózó piaci kutatási igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az MNB kinyilvánított szándéka az újrakezdett monetáris enyhítéssel a 3 százalékos inflációs cél elérése középtávon, ésszerű lenne, ha a magyar jegybank a lehető leggyorsabban az enyhítési ciklus végére járna.
Maggio szerint ez volt a ráció a lengyel jegybank nemrégiben végrehajtott 0,50 százalékpontos kamatcsökkentése és az enyhítési ciklus befejezésének ezzel egyidejű deklarációja mögött is. A TD Securities vezető londoni elemzője hangsúlyozta, hogy a ház számításai szerint az MNB-nek is 0,50 százalékpont körüli kamatcsökkentést kell végrehajtania, ha érdemi hatást akar gyakorolni az inflációra.
Maggio szerint azonban a magyar jegybank eddigi kamatcsökkentési gyakorlata alapján inkább az várható, hogy az MNB a lengyel jegybanktól eltérően több kamatdöntő ülésre elosztva hajtja végre a monetáris enyhítést. A TD Securities londoni közgazdásza szerint ha az MNB fenntartja a lépésenkénti 0,15 százalékpontos ütemet, akkor még további két-három – vagyis összesen 0,30-0,45 százalékpontnyi – kamatcsökkentés valószínűsíthető.
A ház kutatási igazgatójának előrejelzése szerint az így kialakuló 1,65-1,50 százalékos alapkamaton az MNB újrakezdett enyhítési ciklusa véget is ér majd.
Cristian Maggio meglepőnek nevezte a forint keddi erősödését, tekintettel a kamatdöntés utáni MNB-elnöki tájékoztató összességében enyhítési hajlamra utaló hangvételére.
A TD Securities közgazdásza hangsúlyozta, hogy a forint immár a tizenkét hónapra visszatekintő árfolyamsáv erős vége felett mozog az euróhoz képest. Maggio szerint ha ez a lendület megmarad, az arra késztetheti az MNB-t, hogy „még többet kockáztasson”. Maggio szerint az MNB-t ugyanis aggaszthatja az a lehetőség, hogy az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusa a forintot erről a szintről még tovább erősíti, ami folytatódó deflációt okozhat, és kikezdheti a magyar export versenyképességét az euróövezeti piacokon.
