A kiugróan magas, éves szinten 3,5 százalékos gazdasági növekedés ellenére sem csökkent tavaly a GDP-arányos államadósság. Az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága éppúgy a GDP 77,3 százaléka volt 2014 decemberében, miként 2013 végén. Márpedig nemcsak törvény írja elő az adósságcsökkentést, de a nagy nemzetközi hitelminősítők is az adósságpályát kérik számon a magyar kormányon.
A forintárfolyam húzta keresztül a kormány számításait – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, emlékeztetve: a forint az euróval szemben 6 százalékkal volt gyengébb tavaly decemberben, mint egy évvel korábban. Márpedig a magyar államadósság 40 százaléka euróban denominált. Emiatt toporog egy helyben a GDP-arányos mutató, annak ellenére is, hogy az államháztartási hiány nem kiemelkedő, vagyis nem rakódott nagy hiány a korábbi adósságra. A GDP-növekedés pedig elég gyors volt az adósságcsökkenéshez. Bár a GDP-deflátor pontos mértékét nem ismerjük, de valószínűleg meghaladta az inflációt. Mint mondta, stabil forintárfolyam esetén 1,7 százalékkal mérséklődött volna a GDP-arányos államadósság.
Hogy mi lehet a következménye az adósságmutató stagnálásának? Nos, az Európai Bizottság részéről nem várható szankció, túlzottdeficit-eljárástól nem kell tartani. Annál is kevésbé, mert az EB 2015 téli prognózisa még 77,7 százalékos GDP arányos magyar államadóssággal számolt.
Míg a nagy hitelminősítők vélhetően ugyanúgy látják a változatlan mutató mögött meghúzódó okokat, mint az elemzők. Legközelebb márciusban lesznek minősítések: az S&P és a Moody’s vizsgálja a magyar besorolást.
Szerinte a kilátások javítására számíthatunk, illetve nem kizárt a felminősítés. Olyannyira nem, hogy akár már az idén a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhetünk valamelyik hitelminősítőnél. Eddig arra számított a piac, hogy az S&P léphet elsőként, ahol két kategóriára vagyunk a befektetésre ajánlott minősítéstől.
Az infláció már elérte a mélypontot
Az infláció januárban már elérhette a mélypontot – folytatta, vagyis a hó/hó mutató már pluszba fordulhat, míg év/év alapon ugyanez csak nyár elején várható.
A GDP bővülése meglepetésszerűen gyors volt a Q4-ben – tette hozzá. Ami azért különösen érdekes, mert az építőipar és a feldolgozóipar is lassult. Más szóval, a kiugró adat nem írható pusztán az autóipar számlájára.
Fair banking serkenti a fogyasztást
Véleménye szerint a lakossági fogyasztás lódulhatott meg. A Q2-ben erős volt, a Q3-ban gyenge, s ezek szerint a Q4-ben újabb hullámban erősödhetett. Erre azért érdemes figyelni, mert a kiváltó okok 2015-ben is fennállnak. Nevezetesen a reáljövedelem növekedése és a bővülő foglalkoztatás.
És ezekhez társulhat már a fair banking révén olcsóbbá váló hitelezés. Mindezek fényében 2015 a fogyasztás éve lehet.
A fogyasztás magasabb szintje pedig azt eredményezheti, hogy a vártnál kevésbé lassul majd a gazdasági növekedés. A GDP bővülése közelebb lehet a 3 százalékhoz, mint a 2 százalékhoz.

