A Merrill elemzői úgy látják, hogy az erős amerikai dollár komoly lendületet adhat az olyan, bajban lévő gazdaságoknak, mint például az eurózóna, mivel felpörgetné az exportot, és erősítené a bizalmat a régióban. Az euróövezetben a szakértők szerint ráadásul különösen nagy szükség volna a dollár erősödésére a közös fizetőeszközzel szemben, mivel az eurózóna talpra állása jelentősen támaszkodik a nettó exportra – írja a MarketWatch.
Fontos látni azonban, hogy a dollár helyzete ma más, mint korábban volt, így a devizapiaci rali is különböző színben tűnik fel.
Eltérően 2009-től, amikor a dollár azért erősödött, mert a válság csúcsán a befektetők bíztak az amerikai pénzügyminisztériumban, napjainkban az a meggyőződés erősíti az amerikai fizetőeszközt, hogy az USA gazdasága felülmúlja az egész világ teljesítményét.
Ez pedig megóvja az Egyesült Államokat attól, hogy a dollár árfolyamában jelentős zavarok lépjenek fel, mivel az látszik, hogy a befektetőknek igen nagy a bizalmuk az amerikai devizában.
A háború győztesei
Vagyis mióta a nagy jegybankok beszálltak a „valutaháborúba”, vagyis arra törekszenek, hogy gyengítsék a saját fizetőeszközüket az export felpörgetése érdekében, új motiváció is hajtja a dollár erősödését.
Emellett a defláció ellen folytatott hadjárat során is jelentős szerepet kap a leértékelés. Az Európai Központi Bank például részben arra igyekszik felhasználni a gyenge eurót, hogy inflációt importáljon – vagy a deflációt exportálja. Az export mellett tehát az inflációs célok elérését is segítheti a dollár erősödése azon országokban, ahol reális kockázatot jelent a defláció.
Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár Európának jót tehet az erős dollár, az USA-ra egyenesen vissza is üthet. A Merrill elemzői viszont felhívják rá a figyelmet, hogy egy egyszámjegyű leértékelődés az erős gazdaság következtében még egyáltalán nem jelent okot a pánikra.
