A bevándorlási szabályok miatt aggódnak

Jes Staley a BBC televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy a City bankjai számára nem is az a legnagyobb horderejű kérdés, hogy London milyen újfajta kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki az EU-val, miután kilépett az unióból, hanem az, hogy a bevándorlás szabályozásában milyen változások lesznek.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Staley szerint ez talán még fontosabb a City pénzügyi szektora számára, mint a passporting-jogok érvényesülése. A passporting az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek rendszerét jelenti. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik ezeket a jogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.

A kiválás átírhatja a számításaikat

A brit kormány azonban az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani Nagy-Britannia tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel a hivatalos érvelés szerint e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök többször egyenes utalást tett arra is, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása várható, miután Nagy-Britannia kilépett az EU-ból.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

May szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás – amelyen a kilépést pártolók kerültek szűk többségbe – megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt, és az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják.

A Barclays vezérigazgatójának szerdai nyilatkozata szerint azonban a bankok egyre inkább hasonlatossá válnak a technológiai cégekhez, ezért a legmagasabban képzett műszaki szakemberekre is szükségük van.

Jes Staley szerint ezért a brit kormánynak elsődleges fontosságú kérdésként kell kezelnie, hogy e szakembereket a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit EU-tagság megszűnése után is alkalmazhassa, és a világ bármely szegletéből Londonba csábíthassa.

Hozzátette, hogy a City erejét az ott működő cégeknél felhalmozódott „intellektuális tőke” adja, ezért ez a kérdés fontosabb a passporting-jogoknál is.

Veszteségek jöhetnek

Londoni pénzügyi elemzők szerint ugyanakkor a passporting-jogok elvesztése is súlyos veszteségeket okozna a City pénzügyi központjának. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint például a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, és ennek szélsőértékhatása 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.

Nemrégiben a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója, Mark Carney is hangsúlyozta a londoni City fontosságát. Carney egy üzleti rendezvényen felszólalva elmondta: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (26 ezer milliárd forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.

A Bank of England kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka. A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi 27 EU-tagország kötvény- és részvény-kibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az EU devizapiaci forgalmának és az OTC-kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét – hangsúlyozta a Bank of England vezetője.